Fazekas Sándor, az MTI tudósítása szerint hozzátette: a Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta
a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg,
így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek.
Közölte: a licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják.
A miniszter tájékoztatása szerint a döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik.
A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 ezer hektárt érint - mondta, igaz azt nem tette hozzá, hogy
a fennmaradó terület döntő része mezőgazdasági megművelésre alkalmatlan,
például erdőség vagy épp természetvédelmi oltalom alatt áll.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a földárverésekről szóló kormányhatározat néhány nappal ezelőtt megjelent, az árverésen történő földeladás a Nemzeti Földalapról szóló törvényben benne van, erre korábban is volt mód.
Kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése,
így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek.
A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta.
Fazekas azt viszont elfelejtette kifejteni, hogy pontosan ki is az helyben lakó gazda. Ugyanis,
Mészáros Lőrinc, felcsúti gázszerelő példájából kiderült, hogy manapság gazdának lenni nem is olyan nagyon nehéz,
például, ha alig néhány hét alatt, 240 ezer forintért sikeresen teljesítjük az úgynevezett Aranykalászos Gazda képzést, máris gazdálkodónak vallhatjuk magunkat. S egészen véletlenül,
ha az egész család rendelkezik ezzel a képzéssel,
akkor az már papíronként 300 hektár földterületet jelent.
Fazekas Sándor szerint azonban több biztosíték védi a magyar állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem (azt viszont nem tiltja a törvény, hogy cégek alkalmazottjai földet vehessenek, azaz egy adott, földspekulációban gondolkodó vállalkozás titkárnője is vehet majd magának földterületet;
és mivel azt sem tiltja, mert nem is tilthatja semmi, hogy utána azt bérbe adja egy vállalkozásnak,
így szép nagy területek kerülhetnek cégek kezére).
Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők, közölte a tárcavezető a nyilvánvaló ellentmondást, ugyanis így nem a szakmai tapasztalat, a helybeli gazda élvez előnyt, hanem a tőkeerő.
Ismertetése szerint a nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik, lefelé nincsen licit, felfelé viszont nincsen határ.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányzati szándék ellenére most miért akarják eladni a földeket, azt felelte: a föld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen, mivel a magyar állam nem műveli azt, persze azt a kínos kérdést még véletlenül sem tette fel neki a baráti "közrádió", mely szerint
attól, hogy az állam nem műveli a földeket, miért kell azokat kiárusítani, hiszen a bérleti szerződések eddig is léteztek.
Hozzátette: a gazdák szeretnének minél több földet vásárolni, igényeiket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és az agrárkamara is megfogalmazta, illetve évente több ezren vesznek jelenleg is 3 hektárnál kisebb területeket (ide kívánkozik, hogy Raskó György agrárközgazdász és -vállalkozó, az Antall-kormány agrárügyi közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy a MAGOSZ-nál már megvan a lista is arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni).
A gazdák részéről van igény a nagyobb területen való gazdálkodásra, ami egyezik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: helyben lakó magyar földművesekhez kerüljenek a magyar állam tulajdonában lévő földek. Aki ezt ellenzi, különösen a balliberális ellenzék, az igazából a külföldiek kezére akarja játszani a földet - ismételte el a Habony-művek által megfogalmazott érveket Fazekas Sándor.
Azonban nem csupán a balliberális ellenzék kritizálja a földek kijátszását, hanem a Jobbiktól az LMP-n át egészen a Kisgazda pártig, amely egyébként a Fidesz-frakciójában ül az Országgyűlésben, szinte a teljes parlamenti patkó. Azonban, a probléma valós súlyát nemcsak az eddig még nem tapasztalt ellenzéki összefogás bizonyítja, hanem a civil szervezetek tiltakozása is jelzi, hogy nagy hiba elkövetésére készül az Orbán-kormány.
Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért közleményében például arra figyelmeztet:
Fazekas Sándor és a kormány olyasmit árul, ami nem az övé.
A tulajdonosok mi vagyunk – a 10 millió magyar állampolgár, akiket nem kérdeztek meg a nagy kótyavetye előtt, hogy hozzájárulunk-e? Nem volt nemzeti konzultáció sem… - fogalmazza meg némi iróniával az aggályait Ács Sándorné.
Ugyanakkor emlékeztetett:
„Most írtam alá. Olvassák el!”
- ennyi volt Orbán Viktor tájékoztatása a Parlamentnek, Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusának azonnali kérdésére válaszolva.
Az elmúlt hetekben éppen elegendő jelzés érkezett a kormányhoz magánszemélyektől, civil szervezetektől, az összes ellenzéki párttól ahhoz, hogy megérthesse, hogy a magyar állampolgárok nem járulnak hozzá vagyonuk eladásához
- olvasható a közleményben.
Amit most elkövetnek, az Isten és ember elleni bűn. A rájuk bízottakat kifosztani – megbocsáthatatlan – szűkebb-tágabb történelmi dimenzióban egyaránt - hozza meg ítéletét Ács Sándorné, a tönkretett kishantosi mintagazdaság korábbi vezetője.