Határozott lépéseket sürgetnek az Európai Bizottságtól az Ukrajnából vámmentesen érkező mezőgazdasági termékek miatt a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái, továbbá a bolgár, horvát, észt, litván és román gazdálkodói szervezetek közös felhívásukban - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Ismertették, hogy a Visegrádi Csoport (V4) agrárkamaráinak ülését 2023. április 24-25-én tartották a csehországi Brnoban. A tanácskozáson a Szlovák Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Országos Tanácsa (KRIR), a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) vezetői, valamint más szakmai szervezetek vezetői vettek részt. Az összejövetel központi témája volt az ukrajnai mezőgazdasági termékek vámmentes behozatala miatt bekövetkezett drasztikus piactorzulás, amely jelentősen sújtja a V4 tömörülés országait.
A közlemény szerint az agrárkamarák vezetői egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket - ahogy ez eredetileg is a vámok tavalyi eltörlésének oka volt.
Rámutattak arra, hogy továbbra is aggasztó probléma az Ukrajnából vámmentesen beérkező, nem a szigorú EU-s előírások mellett előállított, és ezért akár humán- és állategészségügyi kockázatokat is hordozó gabona, repce, hús, tojás, méz, gyümölcsök és egyéb mezőgazdasági áruk megnövekedett mennyisége, ami óriási áresést okoz a piacokon.
A szervezetek álláspontja szerint a vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, szükség esetén akár uniós kompenzációs segítséget adva az ukrán gazdálkodóknak. Az Európai Bizottságnak úgy kell segítséget nyújtania az ukrán gazdálkodóknak, hogy az ne okozzon zavart az uniós mezőgazdasági piacon - hívták fel a figyelmet, hozzátéve: ami kárt pedig már okoztak az átgondolatlan intézkedések, azok terhét közösen kell viselniük az uniós tagállamoknak, támogatást nyújtva az érintett országok gazdálkodóinak.
A V4 országok agrárkamarái üdvözlik az Európai Bizottság által jelenleg tárgyalt, a közép-európai gazdálkodóknak juttatandó pénzügyi támogatást, azonban
az érintett országok számára javasolt 100 millió eurónál nagyságrendekkel magasabb keretet tartanak szükségesnek.
Az Alfahírnek múlt pénteken Magyar Gabonaszövetség vezetője, Pótsa Zsófia elmondta, a szövetség elutasítja az ukrán gabonaimport tilalmát; és úgy látják, a piaci folyamatokba történő közvetlen kormányzati beavatkozás sérti a takarmánygyártók és ipari feldolgozók érdekeit, ennek pedig végső soron a fogyasztók látják majd a kárát.
Korábbi cikkünkben pedig részletesen bemutattuk, hogy a magyar gazdákat csőbe húzva árasztotta el hónapokon keresztül hazánkat ukrán gabonával az Orbán-kormány is: az előzményekkel együtt jártuk körül, milyen hibákat követtek el, és összességében mi a baj a silányabb minőségű ukrajnai gabonával. De akárhogy is próbálja a kormány az Európai Bizottságra kenni a felelősséget, a magyar állam asszisztált ahhoz, hogy elárassza hazánkat a dömpingáron, millió tonna számra érkező, gyakran toxinokkal szennyezett ukrajnai élelmiszeripari termék. S egyelőre titkolják azt, mindebből mely hazai cégek nyerészkedtek a magyar gazdák kárára.
(Címlapkép: Gabonát öntenek le teherautóról a dél-ukrajnai, Duna-menti Izmajil kikötőjében 2023. január 26-án. MTI/AP/Andrij Kravcsenko)