Ahogy arról beszámoltunk, a héten a Parlament elfogadta a börtönkártérítések felfüggesztését célzó törvényjavaslatot. A javaslat értelmében a kormánynak szeptember 30-ig többek között biztosítania kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot. Azonban ennek mikéntje továbbra sem ismert.
Jelen pillanatban körülbelül 115-119 százalékos a börtönzsúfoltsági arány hazánkban. Nagyságrendileg 3000 fogvatartottnak (plusz az a kb. 300, akit a feltételesre helyezési mód szigorítása miatt nem fognak korábban kiengedni) kell új helyet találni, építeni, hogy a kormány október 1-től ne kövessen el mulasztásos törvénysértést, illetve elejét vegye a további pereknek.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón azt közölte, a kabinet harmincmilliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére, hogy abból még az idén megszüntessék a börtönök 100 százalék fölötti telítettségét. A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények és mobilbörtönök is létrehozhatók.
Az Alfahír ezért a Belügyminisztériumhoz fordult, akik végül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) irányítottak minket.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy
- pontosan mekkora kapacitásbővítéssel számolnak? Hány fővel akarják megemelni a rendszer befogadóképességét?
- Amennyiben megvalósulnak a beruházások, akkor a jelenginél több fogvatartottat tud-e majd befogadni a rendszer?
- Mit jelent pontosan az ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmény fogalma? Ebből mennyit terveznek?
- Mit jelent pontosan a mobilbörtön fogalma? Ebből mennyit terveznek?
- Mi a határideje az építkezéseknek? Több hullámban zajlanak-e?
- Hol épülnek meg ezek az intézmények?
- A korábban hivatkozott Kunmadaras, Békés, Heves, Komádi, Ózd, Kemecse, Csenger és Komló településeken építenek-e bv-intézeteket?
A BVOP pénteken azonban sok mindent nem tudott elárulni a tervekről.
"A börtönökben tapasztalható zsúfoltság csökkentése, ezáltal az elhelyezéssel összefüggő fogvatartotti panaszok megszűnése érdekében férőhelybővítést hajt végre a büntetés-végrehajtás. A fejlesztéssel összefüggő kiadásokra a Kormány biztosítja a forrást. A bővítési programról a vonatkozó jogszabály megjelenése után adható bővebb tájékoztatás"
- írták.
Mint ismert, az adófizetők számára 8,5 milliárd forintba kerülő heringpénz, avagy a börtönkártérítések rendszere viszonylag egyszerűen épült fel: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönök igénytelensége és zsúfoltsága az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján jogsértő, így innentől kezdve minden ebben érintett rab pert indíthatott, amit szinte automatikusan meg is nyertek előbb Strasbourgban, majd egy 2016-os kormánypárti törvénymódosítás miatt már itthon is.
Érdemes hangsúlyozni továbbá azt is, hogy a kedden elfogadott törvényjavaslat pedig annak a nemzeti konzultációnak az eredményeire hivatkozik (azokat várja?), amely még el sem kezdődött. Az idő pedig telik.