Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzic felelős a srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
"A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását" - hangsúlyozta a bíró. Hozzátette, Karadzic ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.
A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadzic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.
A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost.
Csütörtök délután kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta a 70 éves politikust.
Karadzic ügyvédje később bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az ítélet ellen. Mint Peter Robinson ügyvéd mondta, védencét sokkolta, hogy bűnösnek találták a boszniai háborúban elkövetett jogsértésekért.
A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. "A boszniai muzulmánok végre kaphatnak egy kis megnyugvást" - mondta az egyik demonstráló.
A rendőrség nagy erőkkel volt jelen az ítélethirdetés helyszínén.
A per során Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.
Az ügyészség a per során 337 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadzicra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadzic elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, még a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök ítélethirdetése előtt. Szerinte "Szerbiának kötelessége, hogy azokról az állampolgárairól is gondoskodjon, akik az ország határain kívül élnek". Vucic péntekre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadzic-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.
Az ítélethirdetés napján a boszniai Banja Lukában festékkel öntötték le a Radovan Karadzicot támogató plakátokat, amelyek egy nappal korábban jelentek meg a városban.
Tomislav Nikolic, Szerbia elnöke az ítéletre reagálva közleményében kiemelte: az nem lehet hatással a boszniai Szerb Köztársaság sorsára nézve, ezért arra szólította fel a boszniai szerb politikusokat, hogy közösen álljanak ki népükért és országukért, mert annak sorsa ezzel az ítélettel "megkérdőjeleződhet".
Szarajevó és Banja Luka utcái helyszíni beszámolók szerint kihaltak voltak csütörtök kora délután, a lakosság a televíziós csatornákon és az interneten élő adásban követhette az NT ítélethirdetését.
A bosznia-hercegovinai háromtagú államelnökség szerb tagja, Mladen Ivanic szerint a hágai törvényszék ítéletének nem lesznek komolyan következményei a boszniai Szerb Köztársaságra nézve.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának srebrenciai tudósítása szerint az ott élők némileg csalódottak, mert azt remélték, minden vádpontban bűnösnek találják a volt boszniai szerb elnököt, és népirtásnak minősítik azt a tömeggyilkosságot, amely hét másik boszniai településen történt.
A boszniai Szerb Köztársaságban viszont éppen annak örülnek, hogy nem találták bűnösnek ebben a népirtási vádban a politikust.
A szlovén külügyminisztérium közleményében többek között azt hangsúlyozta, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyekkel szembeni bírósági eljárások lezárása a térségbeli népek megbékélésének alapfeltétele.