A klímaváltozás következményeként 30-szorosára növekedett az olyan súlyos hőhullámok valószínűsége, mint amilyen március-áprilisban sújtotta India északi részét és Pakisztánt - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
A két dél-ázsiai országban 90 emberéletet követelő hőséghez hasonló hőhullámok valószínűsége még mindig, az iparosodás előttinél 1,2 fokkal magasabb hőmérséklet mellett is alacsony, mindössze 1 százalék évente, az iparosodás előtt azonban csak egyharmincada volt. Két fokos globális felmelegedés mellett már minden öt évben számolni kell egy ilyen extrém hőhullámmal - közölte hétfőn este a Nagy-Britannia, India, Pakisztán és más államok mintegy 30 kutatóját tömörítő World Weather Attribution Group.
Az úgynevezett attribúciókutatás azt vizsgálja, hogy konkrét időjárási szélsőségek összefüggésben állnak-e a globális felmelegedéssel, és ha igen, milyen mértékben.
Indiában az idei március volt a legforróbb a feljegyzések 122 évvel ezelőtti kezdete óta, de rekordhőmérsékleteket mértek Pakisztánban is. A hőség szárazsággal is párosult, mindkét országban a szokásosnál 60 százalékkal kevesebb eső esett. Áprilisban az 50 Celsius-fokot is megközelítették a hőmérsékletek Észak-Indiában és Pakisztánban.
A kutatók számítógépes szimulációk segítségével vetették össze a 19. század végi időjárási adatokat a jelenlegiekkel, hogy kimutassák a klímaváltozás hatását. Arra jutottak, hogy a globális felmelegedés nélkül "rendkívül ritkák" lennének a tavaszi dél-ázsiaihoz hasonló hőhullámok.