Kedden az Egyesült Államok Helsinki bizottsága előtt kellett magyarázkodnia az antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolt magyar kormány képviseletében Szájer József EP-képviselőnek. A Fidesz-alapító hosszasan sorolta, mennyi mindent tett a magyar kormány a szélsőségek térnyerése ellen, ám elismerés helyett kioktatást kapott. Az amerikai holokauszt múzeum képviselője konkrét javaslatokat is tett, milyen törvényeket kéne hoznia Magyarországnak az antiszemitizmus megfékezésére, és ehhez „minden segítségét” felajánlotta.
„A demokrácia röppályája – Miért számít Magyarország?” címmel szervezett meghallgatást az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága (CSCE). (A szervezet intézményileg független magyar névrokonától, de hasonló érdekkörök szolgálója – a szerk.) A rendezvény apropója a 2010-es magyarországi kormányváltás óta bekövetkezett változások voltak az alkotmányban, valamint a média, igazságszolgáltatás és egyházak terén. Ezek a változások ugyanis „mély aggodalommal” töltik el a jogvédő szervezetet.
Romákat terrorizálunk, fasisztáknak emelünk szobrokat
Az ülést a bizottság elnöke, Benjamin Cardin szenátor vezette, aki orosz zsidó bevándorlók leszármazottja, és a Demokrata Párt szélsőliberális szárnyának egyik vezéralakja. Felvezetőjében kifejtette: az Egyesült Államok „baráti aggodalommal” tekint a Magyarországon az utóbbi években erőre kapó szélsőségességre és intoleranciára. Megítélésük szerint a magyar kormány nem ítéli el kellő határozottsággal az antiszemitizmust és a rasszizmust, az új törvényeket pedig egyeztetések nélkül, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával fogadják el.
Ennél is aggasztóbb, hogy a „romákat terrorizálják”, a helyi önkormányzatok "fasiszta és antiszemita történelmi alakoknak” emelnek szobrokat, neveznek el róluk tereket – sorolta Ben Cardin konkrétumok említése nélkül. Magyarország ezzel letért arról az útról, ami az 1999-es NATO-, majd a 2004-es EU-csatlakozáshoz vezetett, és a többi kelet-európai országnak is rossz példát mutat – tudhattuk meg.
A kétórás meghallgatás angolul értő olvasóinknak
A szenátor a szélsőséges Jobbikról, a romákat félelemben tartó Magyar Gárdáról és Bayer Zsolt antiszemita írásairól is szót ejtett, nehezményezve, hogy a magyar közéletben és közbeszédben egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges nézetek.
2006-ban nem érdeklődtek
A Magyarországra zúdított rágalom áradatot Szájer Józsefnek kellett megvédenie, aki a Fidesz alapítójaként, az első szabadon választott parlament képviselőjeként mutatkozott be. Az európai parlamenti képviselő elmondta, saját maga is részt vett a kommunizmus elleni harcban, és pártja a kezdetektől fogva elkötelezett a kivívott szabadság megszilárdításában.
A felsorolt „alaptalan vádaknak” véleménye szerint főleg a félretájékoztatás az oka, szerinte a kormány demokrácia iránti elköteleződését az alkotmányról tartott nemzeti konzultáció is bizonyítja, amelyben egymillió állampolgár vett részt. Szájer megemlítette, hogy a 2006-os „sokkoló események” idején nem volt ekkora érdeklődés a magyarországi szabadságjogok iránt.
Szájer nem zsidó, de átérzi
A rasszizmus vádjára a fideszes képviselő azzal védekezett, hogy Járóka Lívia személyében pártja cigány képviselőt juttatott be az Európai Parlamentbe, és az unió éppen a magyar elnökség alatt fogadta el első romastratégiáját. A rasszista megnyilvánulások sajnos egész Európában elterjedtek, ami még határozottabb közös cselekvésre ösztönöz – fogalmazott.
Az antiszemita kártyára reagálva elmondta, az első Orbán-kormány vezette be az iskolákban a Holokauszt Emléknapot, és alapította meg a Holokauszt Emlékközpontot. Felidézte Áder János Canossa-járását is: a köztársasági elnök tavaly júliusban az izraeli Jad Vasem emlékközpontban ítélte el saját hazáját, mondván Magyarország nem tett semmit a zsidók megvédése érdekében, és tétlenül nézte a deportálásokat. Szájer József azt is kijelentette, bár ő maga nem zsidó, az internetes sokan annak nevezték, így saját bőrén is érezte az antiszemitizmust.
Magyarországon dúl a muszlimellenesség
Szájer védőbeszéde után Cardin elnök tett fel kérdéseket, amelyekből hamar kiderült, fogalma sincs a magyarországi állapotokról. Egyszer véletlenül összekeverte hazánkat Ausztriával, majd számon kérte, hogy Magyarország miért biztosít etnikai alapon (milyen más alapon lehetne? – a szerk.) állampolgárságot a szomszédos országban élő magyaroknak. A Helsinki bizottság elnöke azon is hüledezett, hogy a magyar médiahatóság februárban büntetéssel fenyegette az ATV-t, majd hozzátette, nem látják a világos fellépést a magyarországi „antiszemita, xenofób és muszlimellenes (!!)” megnyilvánulás kapcsán.
Az Áder mellett helyet foglaló Gulyás Gergely fideszes képviselő a meghallgatáson nem szólalt meg, de az Indexnek elmondta, a résztvevők összetétele alapján számára egyértelmű, hogy a kérdés iránt nincs komoly politikai érdeklődés az Egyesült Államokban.
A Don-kanyar nem Auschwitz
Szájer után két női felszólaló következett: Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogásztanára és Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a Freedom House szakértője. Mindketten a Fidesz alkotmányozó ámokfutásáról értekeztek, Scheppele egyenesen odáig ment, hogy 2014-es magyarországi választások tisztasága érdekében „átfogó ellenőrzésre” szólította fel az EBESZ-t.
A sort Paul Shapiro, az amerikai holokauszt múzeum (USHMM) képviselője zárta, aki a Magyar Gárda által fenyegetett zsidókat és rettegésben tartott cigányokat vizionált. Alternatív történelemórája szerint az igazságszolgáltatás és a média központosítása mindig tömeggyilkosságokhoz vezetett. Shapiro húszperces előadásban sorolta a magyarországi balliberális oldal sérelmeit Bayer Zsolt publicisztikájától kezdve Nyirő József újratemetési kísérletéig. Az amerikai holokauszt szakértőtől azt is megtudhattuk, a magyar hadsereg doni katasztrófája össze sem hasonlítható a zsidók második világháborús szenvedéseivel, ezért azt nem is szabadna a magyar iskolákban egyenlő súlyú veszteségként tanítani.
Kötelező holokauszt és burkolt fenyegetés
Beszédnek végén Saphiro konkrét javaslatokat is tett, hogyan lehetne megfékezni az idegengyűlöletet. Először is egy tudósokból álló nemzetközi szervezetet kell alakítani magyar antiszemitizmus kutatók bevonásával, akik a magyarországi holokauszt és antiszemitizmus történetéről írnak jelentést, majd javaslatokat terjesztenek a kormány elé, hogyan lehetne méltóan megemlékezni a vészkorszakról. Másodszor törvényileg meg kell tiltani, hogy náci, fasiszta történelmi személyekről közterületeket nevezzenek el. Harmadszor pénzbüntetéssel kell szankcionálni a rasszista, antiszemita nézeteket hangoztató képviselőket. És végül: minden középiskolást legalább egyszer szervezett keretek között el kell vinni a Holokauszt Emlékközpontba.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemhez természetesen a baráti Egyesült Államok minden segítséget megad, Benjamin Cardin elnök pedig zárszóként leszögezte: kiemelt figyelemmel fogják követni a magyarországi változásokat.
Ha jól viselkedünk, vezethetjük a holokauszt szövetséget
Az amerikai holokauszt múzeum küldötte egy elejtett mondatából az is kiderült, hogy Magyarország pályázott a nemzetközi holokauszt szövetség (IHRA) 2015-ös elnökségére. A szervezetet 1998-ban hozták létre, hazánk 2002-ben csatlakozott hozzá, és 2006-ban egyszer már adtunk elnököt Magyar Bálint SZDSZ-es miniszter személyében.
Shapiro kifejtette, a magyar kormánynak „drámaian” változtatnia kell politikáján, amennyiben 2015-ben át szeretné venni a holokauszt szövetség vezetését.
B.J.
alfahir.hu