Az Európai Unió koszovói jogi és igazságügyi missziója (EULEX) szerint Krasniqi háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy számos polgári személyt és szemtanút vett őrizetbe, illetve tartott fogva törvénytelenül, megkínozta őket, valamint a testi épségük és egészségük elleni bűncselekményeket követett el velük szemben.
Az EULEX hozzáfűzte, hogy a börtön mellett 1500 eurós (465 ezer forint) pénzbüntetést is meg kell fizetnie az elítéltnek.
A misszió rávilágított: az elítélt a terhére rótt bűncselekményeket a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK) a Kukes és Cahan nevű albániai városokban, illetve a koszovói Prizrenben létesített táboraiban követte el 1999-ben. Az EULEX nem közölt konkrét eseteket, sem az áldozatok neveit, csupán annyit tett hozzá, hogy a "vádlott más UCK-tagokkal közösen követte el a cselekményeket".
Az Európa Tanács 2010-es jelentése azt állította, hogy a feloszlatott UCK vezetői több száz szerb, roma és a szerbekkel állítólag együttműködő albán haláláért felelősek. A dokumentum szerint mindez 1999 nyarán történt, amikor a NATO 78 napos bombázása arra kényszerítette a szerb erőket, hogy kivonuljanak Koszovóból. A rövid hatalmi űr annak az évnek a nyarán elősegítette a nem albán kisebbséghez tartozók és a politikai ellenfelek szervezett üldözését.
A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot tavaly hozták létre nyugati államok nyomására. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el.
A szerbek és az albánok közötti konfliktus 1998-1999-ban éleződött ki Szerbia akkori, túlnyomó többségében albánok lakta tartományában, amelyet a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartanak. A fegyveres konfliktusnak a NATO 1999-es légicsapásai vetettek véget, a tartományt ezt követően ENSZ-igazgatás alá helyezték, és békefenntartó katonákat vezényeltek a területre. Mintegy 10 ezren vesztették életüket és 1700-an tűntek el a konfliktus alatt.