Közleményükben azt írták: a főügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság
új eljárásra utasítását indítványozta.
A főügyészség továbbította indítványát a fellebbezés érdekében a Szegedi Ítélőtáblához. Azt írták: az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak.
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég egykori értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát felmentették a fenti vád alól.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Gyurcsány Ferenc és Sukoró
Egy ideig a megbukott miniszterelnököt azzal gyanúsították, hogy hatáskörét túllépve döntött a sukorói telekcseréről, jogtalan előnyt biztosítva a befektetőnek. A nyomozást megszüntették, ám Gyurcsány Ferenc panaszt tett amiatt, hogy a határozat indoklása bizonyítottság hiányáról szólt, miközben ő azt állítja, nem követett el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc panaszát elutasította.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, a Sukoró-ügyben egyértelműen ő volt a célpont, utódja törvénytelen és tisztességtelen módon próbálta börtönbe juttatni. Ez azonban nem sikerült, ezért a „védtelenebb, gyengébb” Tátrai Miklóst és Császy Zsolt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, hozzátette:
az ügyészségnek végig az volt a célja a perben, hogy kicsikarjon egy „hamis” vallomást ellene. „Az ügyészség ezen eljárása nem egyszerűen tisztességtelen, hanem törvénytelen” – mondta a DK elnöke, majd megfenyegette a bírákat is, akik szavai szerint megbecstelenítették. Azt üzente számukra:
„ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre."
Döcög az elszámoltatás
2010 novemberétől 2012 augusztusáig 1442 ügyet vizsgáltak, amiből mindössze 61 esetben tettek büntetőfeljelentést. Az akkori állás szerint a 61 ügyből 7-ben történt vádemelés, 30-ban még nyomoztak, 24-ben pedig már akkor megszüntették a nyomozást, vagyis az esetek 4,23 százalékában született feljelentés; 0,49 százalékában emeltek vádat. Gyöngyös Márton jobbikos képviselő szerint ez azért van, mert maga a Fidesz is érintett a korrupcióban, és 3,5 év alatt több volt az elszámoltató, mint az elszámoltatott.