A kórházban ápolt magyar katonákat Bencze József pristinai nagykövet látogatta meg. A KFOR közleményében ítélte el a szerbek agresszióját, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul. A robbanások következtében a katonák töréseket és égési sérüléseket szenvedtek.
A Radio Liberty Twitter-oldalán látható felvételen több KFOR-katona a földön fekszik, láthatólag súlyos sérülésekkel.
Zvecanban a koszovói rendőrség könnygázt vetett be a szerbek ellen, a szerbek pedig könnygázzal és villanógránátokkal támadtak a NATO békefenntartóira. Aleksandar Vucic szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken helyezte a legmagasabb fokú készültségbe a szerb hadsereget, ezt hétfő délután ismét megerősítette.
A helyi szerbektől pedig azt kérte, hogy bármennyire is nehéz, de ne menjenek bele semmilyen összeütközésbe a NATO-val, nem azért, mert bárki is félne, hanem azért, mert a koszovói miniszterelnök éppen ezt akarja elérni. Egyben arról biztosította őket, hogy Belgrád gondot visel rájuk, mindent megtesz a béke megőrzése érdekében, de nem fogja hagyni, hogy üldözzék, elűzzék és gyilkolják a népét.
A koszovói szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg. Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.
A szerb kisebbség többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány mindössze 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást, Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót. "A szerb illegális struktúrák, amelyek bűnbandákká váltak, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR-t és az újságírókat - írta a közösségi médiában Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök.
Az Egyesült Államok határozott üzenetben ítélte el a koszovói kormányt a szerb kisebbséget ért erőszak miatt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében arra hívta fel figyelmet, hogy a koszovói hatóságok az Egyesült Államok és Koszovó európai partnereinek tanácsa ellenére léptek fel erővel. Blinken szerint a hatósági intézkedés nagy mértékben és szükségtelenül élezte ki a feszültségeket, aláásva a nemzetközi erőfeszítéseket a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása érdekében, ezért arra szólítják fel Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy változtasson politikája irányán.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
(MTI)
Címlapkép: A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR egyik katonája a földön fekszik sérülten, miután összecsaptak a helyi szerbekkel a polgármesteri hivatal épülete előtt az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én. Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki