Amikor február 3-án szárnyra kelt a hír, hogy az iskolai erőszak megfékezésére a kormány azon gondolkodik, hogy bekamerázná az osztálytermeket, az első gondolat sokunkban az volt, hogy talán csak a Hírcsárda nevű oldal viccel velünk. De a legnagyobb megdöbbenésünkre a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán megerősítette, hogy valóban létezik egy ilyen javaslat az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Maruzsa Zoltán szerint az utóbbi hónapok tanárbántalmazásai is azt igazolják, hogy az oktatási intézményekben előforduló, pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek szaporodása romló tendenciákat mutat.
Ennek visszaszorítása érdekében a kormány az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi.
Az államtitkár szerint ezzel az ötlettel nem a fiatalok kriminalizálása lenne a cél, hanem a megelőzés. Hozzátette: a megelőzés érdekében fontolóra vették, hogy a renitens gyermekek esetében
A HVG egyébként rávilágít, ha a kormány valóban be akarná vezetni ezt a rendelkezést, akkor törvénymódosítás szükséges. Abban az esetben, ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a szülőknek már nem lesz beleszólásuk abba, hogy megfigyelhetik-e gyereküket az osztálytermekben.
Növekszik az erőszak a magyar iskolákban
A nyugati országokhoz hasonlóan, az utóbbi években Magyarországon is nőtt az iskolákban az erőszak. A legfrissebb PISA-felmérés szerint például a diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában. Október elején elárasztotta az internetet, hogy egy diák, majd a hozzá csatlakozott társai körbevesznek és lökdösnek egy tanárt egy budapesti iskolában.
A Jobbik Ifjúsági Tagozatának oktatási szakértője szerint a bekamerázás csak tüneti kezelés lenne a problémákra.
"Ugyanakkor ezzel azt üzennénk a hazai diákságnak, hogy már eleve potenciális bűnelkövetőnek kezeljük őket."
Véleménye szerint ezzel az összes oktatási intézményt a javítóintézetek színvonalára süllyesztenék. Hozzátette, hosszú távon az lenne a kifizetődő, ha az intézményekben megfelelő létszámú és szakképzett pszichológus és/vagy konfliktuskezelésre alkalmas pedagógiai asszisztens állna rendelkezésre.
Kiemelte: a tanárképzés is reformra szorulna abban a tekintetben, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a problémásabb gyerekek kezelésére, ugyanis jelenleg nem esik elég szó az ilyen esetek gondozására.
Szegregált osztályokkal "kezelnék" a több figyelemre szoruló problémás gyerekeket?
A pedagógushiány egyre súlyosabban érinti a hazai közoktatást, amely már nemcsak a vidéki kistelepüléseken okoz problémát, hanem a fővárosban is. A tanárhiány mellett ezen felül a pedagógiai asszisztensek hiánya is komoly gondot okoz. A probléma sokrétű, a sajátos nevelési igényű és/vagy magatartási beilleszkedéssel küszködő tanulók egyre kevesebb figyelmet kapnak, mert nem akad elég ember, aki foglalkozni tudna velük.
Leszögezte, nem hinné, hogy jelentősen emelkedett volna az erőszakos diákcselekmények száma az utóbbi években, inkább arról lehet szó, hogy olyan korban élünk, amikor már szinte minden iskolás diáknál ott a telefon, és ezeket az eseteket most már egyre ritkábban söpörhetik a szőnyeg alá az intézmények. Természetesen ugyanakkor nem szabad félvállról venni a problémát és igenis nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre.
"De az bizonyos, hogy ezt a problémát biztosan nem a kamerák, meg az iskolarendészet fogja megoldani"
- tette hozzá a Jobbik IT szakértője.
A Momentum részéről, Nagy Károly lapunknak úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint abban a 21. századi oktatási szemléletben, amelyet egy ideális esetben elképzelnénk, egyszerűen nem fér meg az, hogy kamerákkal pásztázzák a diákokat.
"Ha bekameráznák az osztálytermeket az olyan feszültséget és állandó frusztrációt teremtene, amely rendkívül rossz hatással lenne az oktatásra. A diákok már így is rendkívül túlterheltek, ha még a kamerákkal járó stresszt is el kell viselniük, az súlyos károkat okozhat"
- szögezte le.
Hozzátette: eleve rossz az elv, hogy az iskolát úgy akarják kezelni, mintha egy börtön lenne. Szerinte az elszaporodó erőszaknak az az oka, hogy nincsenek megfelelően megbecsülve a pedagógusok sem társadalmi, sem pedig a bérek szintjén. Ráadásul a kellő segítséget sem kapják meg a problémás esetek kezelésére.
A lehetséges javaslatokról elmondta, hogy
"az iskolában nincs helye se kamerának, se rendőrségnek. A pedagógusokat kéne jobban felkészíteni az ilyen helyzetekre, illetve a megelőzésre kéne több figyelmet fordítani a szankcionálás helyett."
Arra vonatkozóan, hogy mikorra fog dönteni a kormányzat a várható intézkedésekről, egyelőre nem tudunk semmit. Vélhetően, ahogy megannyi más oktatást érintő kérdésben, most sem fogja megelőzni szakmai párbeszéd a javaslatot. Az viszont bizonyos, hogy ezek az "ötletek" nem fogják megoldani az iskolai erőszakot és a tanárok számára sem jelent megoldást. Ahogy korábban írtuk, a problémákkal küszködő gyermekek kezét nem elengedni kell, hanem foglalkozni a problémájukkal, de ha eleve bűnözőként kezeljük a diákokat, akkor az nem sok jóra fog vezetni. Kérdés, hogy a kormányzatot valóban érdekli-e a probléma gyökere, vagy megelégszik pusztán a tüneti kezeléssel.