2022-ben az élelmiszerek drágulása gyakorlatilag az idei duplája lesz, míg a benzin és a dohány áremelkedése lassulni, az ipari termékek és a szolgáltatások ára azonban gyorsabban fog emelkedni az ideinél – írja a Magyar Nemzeti Bank frissen kiadott Inflációs jelentése alapján a HVG.
A jegybank vezetőinek elmúlt hetekben látott kommunikációjából a lap azt szűri le, hogy
2022-ben is marad a magas infláció Matolcsy szerint
Idén és jövőre is 5 százalék körül lehet az infláció, ezért az MNB-nek folytatnia kell a monetáris kondíciók szigorítását - mondta az Országgyűlés szerdai ülésén Matolcsy György jegybankelnök. Matolcsy szerint az infláció mindenkinek közellenség, de ez különösen így van a jegybank esetében.
Matolcsy György jegybankelnök két hete arról beszélt, jövőre 4,7–5,1 százalék közötti inflációval számolnak, s emiatt megállapította, hogy az MNB-nek folytatnia kell a monetáris kondíciók szigorítását.. A cikk szerint ezeket a számokat már a publikálásra váró Inflációs jelentésből idézhették. Utóbbiból most kiderült:
- 2022-re valóban 4,7–5,1 százalék közötti inflációt jósol a jegybank az eddig várt 3,4–3,8 helyett, 2023-ra és 2024-re pedig 2,5–3,5 százalék közöttit, vagyis a három hónappal ezelőtti 2,8–3,2 százalékos jóslatnál sokkal nagyobb lett a bizonytalanság.
- Rontotta az MNB a GDP-növekedésről szóló előrejelzését is. Három hónapja azt írták, hogy idén 6,5–7, jövőre 5–6, 2023-ban 3–4 százalék lehet a növekedés, ehhez képest most 2021-re 6,3–6,5, 2022-re 4–5 százalékos növekedést várnak, csak 2023-ban lehet az előző prognózisban kiadottnál egy kicsit magasabb, 3,5–4,5 százalékos a mutató.
- Az átlagkereset idén 8,1–8,3, jövőre 10,2–11,2 százalékkal nőhet, de ennek jelentős részét elviszi az infláció, a reáljövedelem idén 3–3,2, jövőre 5–6 százalékkal nőhet.
- A költségvetési hiány idén 7,5 százalékos lehet, 2022-ben 5,9 – ahogy azt a kormány is várja –, és csak 2023-ban 3 százalékos.
KSH: Utoljára 2007-ben volt ilyen magas az infláció
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A novemberi maginfláció 5,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal.
A 14 éves rekordot megdöntő infláció elérte a csúcsát, a novemberi 7,4 százalékról már lassan, de csökkenni fog az MNB szerint. Az élelmiszerárak kapcsán azt írták:
jövőre az élelmiszerek 6,9 százalékkal drágulhatnak, ami majdnem a duplája az idei 3,5 százaléknak.
Ugyanakkor csak két tétel áremelkedésének lassulása, az üzemanyagé (idén 23, jövőre 6%), valamint az alkoholos és dohánytermékeké (10,9 és 4,5%) fogja minimálisan visszahúzni az inflációt jövőre a jegybank szerint; a szolgáltatások és az ipari termékek ára is jobban drágulhat 2022-ben, mint idén.
Kifejtik azt is, hogy a gazdaság idei teljesítménye a pár hónapja előre jelzettnél gyengébb, de így is sokkal jobb lehet, mint amit még 2020 közepén várt a kormány, amikor megírták a 2021-es költségvetést. Tehát sokkal több adó és járulék folyik be az államkasszába, mint ahogy azt tervezték. Az MNB szerint a pluszbevételt azonban az utolsó fillérig el is költik a nyugdíjprémiumra, a 13. havi nyugdíjra, a gyerekesek adóvisszatérítésére, a 25 év alattiak szja-mentességére és az adócsökkentésekre.
Az MNB szerint az előttünk álló néhány hónap egyik kulcskérdése az lesz, mennyire sokan hiszik el, hogy hosszú távon magas marad az infláció. Ha magas az inflációs várakozás, akkor a vállalkozók könnyebb szívvel emelnek árat - írták, kiemelve azt is:
Bár sikerült megelőzni, hogy a tavalyi recesszió mellett pénzügyi válság is kialakuljon, csakhogy ehhez arra volt szükség, hogy rengeteg pénzt öntsenek rá a gazdaságra.
A járvány kapcsán úgy számol a jegybank: ugyan okoz némi bizonytalanságot az egészségügyi helyzet, de eddig azt látják, hogy komoly lezárások nélkül fogjuk átvészelni a negyedik hullámot, ezért úgy látják, a gazdaságot sem fogja megrengetni.
Varga: az energia-, nyersanyag- és szállítási árak növekedése generálja az inflációt
A Világgazdaságban megjelent véleménycikkben reagált Varga Mihály pénzügyminiszter a makrogazdasági számokra, különösen az egyszerre növekvő inflációs adatra és folyó fizetési mérleg hiányára, azaz az ikerdeficitre. Mint arról lapunk is beszámolt, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy hete a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben jelentetett meg gazdasági publicisztikát, melyben azt írta, „a válság, majd a válságkezelés és a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt, nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre".
Emlékezetes, Varga Mihály pénzügyminiszter novemberi gazdasági publicisztikájában még arról írt a makrogazdasági számokra reagálva, hogy szerinte a gazdasági mutatók kevésbé a belső, mint inkább a külső hatások miatt romlanak.