Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter múlt heti, rendhagyó történelemórává avanzsált nosztalgiázó meghallgatása után üdítő meglepetés volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter keddi éves beszámolója, amit az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában nyújtott.
"Relatív, hogy mikor éhezik az ember" - Kásler Miklós adott történelem órát a parlamenti képviselőknek
Kásler Miklós humánminiszter viszonylag ritka vendég a parlamentben, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetőjének éves bizottsági meghallgatásától (előzetesen) sokat vártak az ellenzéki politikusok - azonban csalatkozniuk kellett. Az egyébként rendkívül fáradtnak tűnő, gyakran alig hallható Kásler Miklós bizottsági szereplése sokkal inkább volt egy kedélyes, egyébként nagy tudású, de mégis kissé szórakozott öreg úr elmélkedésének személyes követése, semmint többek között az oktatásért, egészségügyért, kultúráért és sportért felelős csúcsminiszter beszámolója az elmúlt esztendő munkájáról.
Az alapvetően inkább szakmai, mint politikai vitákat folytató bizottságban most sem voltak éles szóváltások, a legszemélyesebb megjegyzés a szocialista Molnár Gyulától érkezett a miniszter felé, aki miután elmesélte, hogy eleinte azt gondolta, hogy Palkovics adja majd a kormány motorját, most úgy látja, hogy valójában csak mindent rásóznak, ő meg takarít, ezért a miniszter hogyléte felől érdeklődött. Palkovics megnyugtatta, hogy kiválóan van, bár keveset alszik a sok munka miatt, aminek eredményéről bő egy órában számolt be.
Zöld, high-tech, magyar
Ezek az Innovációs és Technológiai Minisztérium új programjának jelszavai. A miniszter ismét kiállt amellett, hogy a kis- és középvállalkozásokat (KKV) kell támogatni, igaz a bizottságban ülő ellenzéki politikusok felhívták rá a figyelmet, hogy a kormány az elmúlt években ennek ellenére mégis a multikat támogató intézkedéseket hozott és arányaiban a legtöbb támogatást is a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok kapták. Palkovics az ilyen kritikákat azzal hárította, hogy a kormányzás első éveiben a korábbi rendszer hibáit kellett kijavítaniuk, így a valódi építkezés hatásaira még várni kell kicsit, de vannak területek, ahol már most is felfedezhetők pozitív változások.
A miniszter talán Novák Katalin államtitkár „Magyarországon jólét van” kijelentését próbálta védeni azzal, hogy a külföldön dolgozó magyar munkavállalók, kivándorlók mértékét a környező országokéhoz hasonlította, kiemelve, hogy a hazai adatok majdnem megegyeznek az osztrákokéval.
„Azt pedig nem lehet mondani, hogy Ausztriában ne lenne jó élni”
-mondta, hozzáfűzve, hogy adataik szerint idén már többen jöttek haza Németországból, mint amennyien kimentek. A miniszter egyébként is bizakodó a jövőt illetően, mivel a külföldi cégek befektetési célpontként tekintenek hazánkra, elmondása szerint a brexit miatt új EU-s államot kereső angol startup vállalkozások körében Budapest nagyon népszerű.
Molnár Gyula ehhez szükséges szakképzettséget firtató kérdésére a miniszter azt felelte, hogy ha neki az IMF azt mondja, hogy Magyarország ma olyan high-tech országnak számít, mint Németország vagy Dánia, akkor ennek igazsága felől nincs kétsége. Úgy véli, hogy az összeszerelőüzemre épülő gazdaság kritikái sem állják már meg a helyüket, mert a high-tech alatt nem azt érti, hogy ilyen cégek termékeit állítják össze hazánkban, hanem, hogy ezen cégeken belül már vannak olyan magyarországi fejlesztések, amiket importálnak a vállalat más országban lévő egységeihez.
„A technológia részben idejött, de annak adaptációja és fejlesztése itthon történik.”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hét pillért fektetett le, amit az elkövetkezendő időszakban meg kíván valósítani a címben szereplő jelszavak jegyében:
- Magyarország gazdaságának klímaneutrálissá tétele. A miniszter kijelentette, hogy a kormány nem vonja kétségbe a 2050-re kitűzött EU-s klímacélokat és azokat nem is tartja teljesíthetetlennek, azonban szerinte kötelezettséget vállalni a jogi, finanszírozási és technikai következmények pontos ismerete nélkül nem lehet. Bár Magyarország még így is szerencsésebb helyzetben van, mint a németek vagy a lengyelek, hiszen energiájának jóval kisebb része származik szénalapú erőművekből.
Szólt a Mátrai Erőműről is, ami a tervek szerint 2030-ra már nem fog lignitet felhasználni, azonban bezárása helyett, átalakítása van kilátásban, hogy infrastrukturális és munkaadó szerepét megőrizhesse. Emellett belátható időn belüli változás lehet még, hogy a minisztérium célja szerint 2022-re sok városban csak elektromos buszok fognak közlekedni és az elektromos autók vásárlását újabb támogatásokkal próbálják majd ösztönözni. - Körkörös biogazdaság megvalósítása az uniós irányelvek szerint. Hulladékgazdálkodás átalakítása 2025-re, víz- és szennyvízrendszer fejlesztése.
- Magyar vállalatok versenyképességének fejlesztése. Innovációk, amikben elsősorban az egyetemekre alapoznának. Palkovics leszögezte, hogy nincsenek tervben egyetembezárások, sőt további férőhelybővítés van kilátásban. A KKV-kat segítenék az egyetemekhez közeli Science Parkok nyitásával is.
- Digitalizáció lehetőségeinek üzleti kihasználása. Magyarország ugyan előkelő helyen áll lefedettségben és szélessávú internetelérésben is, ennek ellenére a vállalatok le vannak maradva a digitális világban.
- Logisztikai hálózatok fejlesztése. A cél, hogy 30 percen belül érjen el bárki egy gyorsforgalmi utat vagy vasutat az ország bármely pontjáról. Utóbbi nehezebb, mert még a Trianon előtti időkből fennmaradt rendszert kell modernizálni. A miniszter szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal is ezt hivatott erősíteni, amellett, hogy a magyar gazdaságnak is jót tenne, ha rajta keresztül zajlana le az Ázsia-Európa áruforgalom. Mindezek mellett repülőtereink forgalma is növekszik és repülőgépgyártó cégeket is bevonzott az ország, a Rolls-Royce például itt fejleszti a legújabb elektromos repülőit.
- Ezeket a technológiákat követni hivatott szakképzési rendszer fejlesztésébe már belekezdtek. Az új felállás a vállalkozások igényeihez igazodik. Eszerint kétféle intézmény lesz, az ötéves technikum és a szakképző. Itt hangsúlyt fektettek arra is, hogy hozzásegítsék valamilyen szakma megszerzéséhez azokat, akik rossz családi háttérből jönnek.
- Felsőoktatás. Vállalatok és egyetemek közötti együttműködés.
A miniszter elmondta továbbá, hogy a kis- és középvállalkozásokat próbálják majd ösztönözni, hogy invesztáljanak a technológiába a produktivitás növelése érdekében. Valamint, hogy 2020-tól folyamatosan növelni fogják az állami finanszírozást a kutatás-fejlesztésben, ami 2003 óta változatlan volt. Jövőre a GDP 1,8 százalékát szeretnék erre fordítani.
Robotadó, tanárok, bérlakások
A párbeszédes Tordai Bence ugyan díjazta a minisztérium jövőbe mutató elképzeléseit, mégis úgy véli, több ponton is más szemléletet kellene előtérbe helyezni. A klímaváltozás kérdésében alapvető ellentét feszül a politikus és a miniszteri álláspont között, míg előbbi új, emberközpontúbb, fenntartható társadalomképet tartana kívánatosnak, addig utóbbi a fejlődési növekedésben, a technológiában látja az ökokatasztrófa elkerülésének kulcsát.
A képviselő bedobta a robotadó és az alapjövedelem ötletét is, mivel új gondolja, hogy a negyedik ipari forradalom vívmányai azt eredményezik, hogy az emberi munkára kevésbé lesz már szükség, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a munkaalapú társadalmat.
Palkovics a robotadót meggondolandónak tartja, az alapjövedelem ötletét azonban elvetette. Szerinte a munkaalapú társadalom ugyanis nincs veszélyben, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a robotok miatt bár szűnnek meg állások, az új technológiák új munkahelyeket is generálnak. Méghozzá olyan mechanikus, veszélyes munkák szűnnek meg a robotizációnak köszönhetően, amiket senki nem nagyon élvez és olyanok jönnek létre, amiben az embereknek nagyobb lehetőségük van a kiteljesedésre.
„Az orvos, az ápoló, a tanár, a mérnök vagy a politikus nem váltható ki robotizációval.”
-mondta a miniszter, aki több, az oktatásra vonatkozó kérdést is kapott. A hétfőn megjelent PISA-eredményeket pozitívan értékelte, mert azok kismértékű javulást mutatnak a 2015-ös adatokhoz képest, amit ő a Fidesz oktatáspolitikájának tud be. Bányai Gábor fideszes képviselő kérdésére, hogy nem okoz-e majd bérfeszültséget az, hogy a szakképzési rendszer oktatóit kivették a közalkalmazotti rendszerből és mostantól a vállalati rendszerrel versenyeztetik, a miniszer azt felelte, hogy a szakképző intézményeken belül nem lesz bérfeszültség, de az intézményrendszer különböző elemei között adódhat. Azonban ez maximum azt eredményezi, hogy megindul egy elvándorlás az iskolarendszer azon irányába, ahol magasabb a bér, amit nem feltétlen tart negatívnak.
PISA-teszt: minden hatodik 15 éves magyar diák nagy bajban van
Egy picit javult a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi PISA-teszten, azonban az is kiderült, van a magyar diákok között egy komoly réteg, akiknek már most is jelentős a lemaradása - derül ki az Azonnali összeállításából. Érdekesség, hogy a 15 évesek tudását mérő PISA-teszten az OECD-országok fiataljai vesznek részt, most 4 kínai tartományt is mértek.
Szatmáry Kristóf a HÉV és a 2-es metró összeköttetéséről érdeklődött, amit a minisztérium és a kormány továbbra is támogat. Z. Kárpát Dániel jobbikos bizottsági elnök azonban nem kapott választ arra a kérdésére, hogy a kormánynak van-e bármilyen elképzelése a lakhatási válság megoldására, hiszen az értékes munkaerő itthon tartásához ez létfontosságú lenne. A Jobbik „Mi várunk” programját még fel is ajánlotta a miniszternek, hogy amennyiben jónak tartják, nyújtsa be a kormány, pártja támogatni fogja, mert a fiatalok lakhatása pártpolitika felett kell hogy álljon.
Z. Kárpát továbbá etikátlannak tartja, hogy miközben az adóbeszedés mértéke 2010 óta a duplájára nőtt, a multicégek adója csökkent. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, azon belül is a fogyasztás van brutálisan, 27 százalékos áfakulccsal sújtva, ami a luxuscikkek esetében még érthető is lenne, de a magát családbarátnak tartó kormány ugyanezt alkalmazza a gyermeknevelési cikkeknél is. Emellett a tudatosan gyengén tartott forint is a magyar lakosság számára okoz károkat, míg az exportáló, főként multicégek ezzel is csak jól járnak. Palkovics a megnövekedett adóbeszedés egy részét a gazdaság fehérítésének könyvelte el, mivel olyan adókat is be tudnak szedni, amit korábban nem és „a 27 százalékos ÁFA-ból finanszírozzuk a családpolitikai intézkedéseket.” A forint árfolyam kapcsán pedig a Matolcsy-Varga vitában a jegybankelnök által leírtakra hivatkozott:
„A kormánynak ne legyen árfolyamcélja. Én ehhez tartom magam.”