Ahogy korábban írtuk, a legfrissebb PISA-felmérés szerint a diákok 23 százalékát érte már valamilyen fajta bántalmazás az iskolákban. Az utóbbi időkben több eset is borzolta a kedélyeket. Pesterzsébeten több diák is bántalmazott egy tanárt, Győrben egy 17 éves fiatal késelte meg oktatóját, míg egy téglási egyházi intézményben a gyanú szerint egy tanár többször is "fejbe kólintott" egy diákot.
A tavalyi év végén az alapvető jogok biztosa az iskolai bántalmazásokkal kapcsolatban azt állapította meg, hogy a legnagyobb gond az, hogy nem kapnak senkitől segítséget a bántalmazott diákok. Az alapvető jogok biztosa arra jutott, hogy a munkáltatók nem érdekeltek az egyedi esetek érdemi kivizsgálásában, mert ha a pedagógus által elkövetett bántalmazás nyilvánosságra kerül, az az intézmény megítélését hátrányosan befolyásolhatja.
Az egyre gyakrabban előkerülő ügyek miatt, az ellenzék részéről, Ander Balázs a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést nyújtott be, hogy arról érdeklődjön, milyen eszközzel kívánja elejét venni az egyre inkább növekvő iskolai erőszaknak a kormányzat. A jobboldali néppárt politikusa lapunknak elmondta, hogy szerinte a súlyos tanárhiány miatt már mindenkit felvesznek, aki tanítani tud, így jellemző, hogy a tanárok körében is egyre több olyan kerül be a szakmába, aki nem biztos, hogy megfelelően tud kezelni egy konfliktust.
Hozzátette, hogy még a nagy "özönvíz" előtt készült egy amerikai tanulmány 1986-ban a médiafogyasztási szokásokkal kapcsolatban, amely szerint, mire egy gyermek eléri a 12 éves kort, addig 244 ezer erőszakos cselekménnyel és több mint 14 ezer hullával találkozik a TV képernyője előtt ülve.
"Azóta felnőtt egy generáció, amely már gyerekkorban is igen aktív fogyasztó volt és akár mintaként is szolgálhatott számára az a rengeteg erőszakos cselekmény, amit látott."
- tette hozzá Ander.
Másfelől a társadalom szerkezete is változott. A politikus elmondta, hogy egyre több olyan család van, ahol csak úgy tudják fizetni a számlákat, ha mindkét szülő túlmunkát vállal. Ebből adódóan jóval kevesebb idő jut arra, hogy a gyermekkel érdemben foglalkozzanak.
Kiemelte, hogy több olyan iskola is akad, ahol alig akad olyan személy, aki foglalkozni tudna az ilyen esetekkel.
"Van, hogy egy iskolapszichológus egyszerre több iskolában is el kell látnia a munkáját, így nehéz foglalkozni a problémás gyerekekkel."
Rétvári Bence egyébként válaszában arról értekezett, hogy nőtt az iskolapszichológusok száma az elmúlt 5 évben 300 fővel. Másfelől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a Nemzeti Alaptantervbe azért vették bele az erkölcsi nevelést, hogy ezzel is arra oktassák a gyerekeket, hogy az agresszió elítélendő.
Rétvári emlékeztett, hogy Orbán Viktor a belügyminisztert felkérte, hogy az iskolarendőrség működése kerüljön áttekintésre, és ha szükséges, akkor még sokkal szigorúbb követelmények, még sokkal szigorúbb elvárások kerüljenek megfogalmazásra.
Ander Balázs lapunknak elmondta, hogy nem tartja elvetendő ötletnek az iskolarendőrséget, azonban véleménye szerint elsősorban inkább megelőzésre kéne helyezni a hangsúlyt és nem a büntetésre.
Növekszik az erőszak a magyar iskolákban
A nyugati országokhoz hasonlóan, az utóbbi években Magyarországon is nőtt az iskolákban az erőszak. A legfrissebb PISA-felmérés szerint például a diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában. Október elején elárasztotta az internetet, hogy egy diák, majd a hozzá csatlakozott társai körbevesznek és lökdösnek egy tanárt egy budapesti iskolában.