Ismét a cigány-magyar együttélés sikerét támadják

 

 - Természetesen megtettük és megtesszük a jogi lépéseket az arcátlan hazugságoktól hemzsegő iromány szerzői ellen, akik a cigány-magyar együttélés, a nulla forintból megvalósított társadalmi integráció egyik fontos sikerét támadják. Nem először, nem utoljára, de egyre aljasabb módszerekkel. Ami a tárgyat illeti, kezdjük a lényeggel: az említett civil szervezet, vagyis a Beneficium Szeretetszolgálat teljesen ingyen és bérmentve odaadta a közmunkaprogram segítésére az önkormányzatnak a területeket, ingatlanokat. A ma hatályos magyar törvények szerint egy egyesület nem lehet valakié, nem lehet magánemberé. A Beneficium Szeretetszolgálat éppen ezért nem a polgármesteré, hanem olyan hazaszerető emberekkel együtt alapította, akikkel együttműködve tud dolgozni településének és hazájának felemelése érdekében. Azért volt elsősorban szükség erre az egyesületre, mert rengeteg terület nemhogy parlagon hevert, hanem volt olyan telek, ahol konkrétan harminc év szemete gyűlt össze. A tulajdonosokat a legritkább esetben sem tudták rávenni arra, hogy gondozzák, műveljék földjeiket. A telkeken lévő ingatlanok közül nagyjából öt házat lehet megmenteni, az összes többi borzalmas, életveszélyes állapotban van. Volt olyan szimpatizáns, aki ingyen adta oda a használhatatlan ingatlant tartalmazó földterületet, voltak, akik minimális összegért cserébe, mert nem hittek abban, hogy rendbe lehetne hozni, de manapság akad olyan lerobbant állapotú telek is, amelyet 250.000 Ft-ért sem sikerül megvennie a Szeretetszolgálatnak. Minden adásvétel legálisan, ügyvéd jelenlétében történt és nevetséges hogy emiatt még magyarázkodni kell.

 

 

 

 - A teljesen egyértelmű választ az érpataki iskola esete tökéletesen példázza. Amikor az önkormányzat tulajdonában volt az intézmény, virágzott, aztán egyetlen parlamenti döntéssel az önkormányzatot megfosztották a tulajdona fölötti rendelkezés jogától és átadták azt az állítólagosan üzemeltetési célokra létrehozott KLIK-nek, hogy közel tíz év munkájának gyümölcsét egy szempillantás alatt elherdálják. Ez az egyszerű magyarázat arra, hogy miért kell később a helyi, parlagon heverő, műveletlen, gazos, szemetes telkeket önkormányzati tulajdon helyett inkább felelős helyi civil közösségek kezébe adni. A döntően szegregátumokban vagy azok környékén lévő és emiatt ezen területekre senki által igényt nem tartó telkeknek ezért célszerűbb az önkormányzati tulajdon helyett inkább civil közösség kezében lenni. Ezek a telkek senkinek nem kellettek, a megtisztításuk és felhasználásuk pedig a falumentő programunk fontos része.

 

 

 

 - Ebben sincs újdonság, számtalan cikkben, videóban, előadásban részletesen elmondtam, a termelésbe vont telkeken a sok szemét, düledező viskók helyett mára mezőgazdasági termelés folyik: van, ahol öt kilométer hosszan termesztünk kordonos uborkát vagy egyéb idényzöldséget, ám itt sem mindegy, hogy mit, ugyanis többször előfordult, hogy a beérett termést az önkormányzat nem tudta értékesíteni, a kereskedők pedig lenyomták az árakat. Emiatt kísérletezünk ezen telkeken fűtőanyag termeléssel, arundó (olasznád vagy energianád), energiafűz formájában, mert az helyben felhasználható és így nem merülnek fel értékesítési gondok. Egyébként termesztettünk már földiepret, káposztát, paprikát, paradicsomot, amire szükség vagy lehetőség volt. A fából készült uborkatartó oszlopok sok éve ott állnak, senki nem lopja vagy égeti el őket, ez a cigány-magyar együttélésnek egy látható, megvalósult sikere a szegregátumban.

 

 

 

 - Holnap a Parlament épülete előtt érintettekkel és szemléltető eszközökkel, egy érdekes performansz keretében együtt sajtótájékoztatót tartunk, 14 órától.