A spanyol kormány szerda esti tájékoztatása szerint már 95 halálos áldozata van a spanyolországi áradásoknak, a legtöbben, az eddigi adatok szerint 92-en, Valencia tartomány településein vesztették életüket.

A tragédia miatt a spanyol kormány háromnapos hivatalos gyászt rendelt el az országban csütörtöktől, és következő ülésén katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítja az érintett területeket.

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék településeket tett megközelíthetetlenné, közutak és vasútvonalak váltak járhatatlanná. Az utcákon hömpölygő nagy erejű ár autókat sodort el, házakba tört be.

A tartományi kormány külön telefonvonalat hozott létre a hozzátartozók számára, és arra szólította fel a térségben élőket, hogy semmiképpen ne induljanak útnak, mivel a legtöbb közutat lezárták a régióban, és az időjárási körülmények miatt helyenként akadozik a távközlés, valamint az áramellátás is.

A rendkívüli időjárás Valencia mellett súlyosan érintette még Kasztília-La Manchát, ahol két asszony vesztette életét, és Andalúzia egyes részeit is.

A spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) tájékoztatása szerint a régióban 24 óra alatt négyzetméterenként több mint 445 liternyi csapadék hullott, amire 1966 óta nem volt példa.

A szeptemberi közép-európai és magyarországi árvizeket is a hirtelen érkező hatalmas esőzések idézték elő. Szakemberek szerint a klímaváltozás miatt az aszályos és a rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadékot hozó időszakok gyors váltakozására a jövőben is fel kell készülnünk.

Ez az árvíz, már az az árvíz

Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője hangsúlyozza: a szeptemberi áradások nem jellemzők a hazai Duna-szakaszra. Ez önmagában változás.

Ez az árvíz már nem az az árvíz,

amit az elmúlt évtizedekben megismertünk. Ráadásul a Boris ciklus kialakulásának körülményei miatt azt is mondhatjuk, hogy

ez egy „klímaárvíz”

volt, hiszen ez az egész katasztrófa a fokozódó mértékű felmelegedés, a forróság, a párolgás, az aszály következménye.

Van megoldás, csak a politika magasról tesz rá

A jövőben egyre súlyosabbnak ígérkező problémával a hazai politika alig foglalkozik. Talán az egyetlen üdítő kivétel a Jobbik. A párt országgyűlési frakcióvezetője, Lukács László György szeptemberi cikkébenrámutatott:

"A 14 éve hatalmon lévő kormányzat semmit nem tett a vízmegtartásért, a tározók, csatornák átgondolt és tervszerű kialakításáért, a környezeti változásokhoz jobban igazodó mezőgazdasági tevékenységek és szántóföldi kultúrák elterjesztéséért, a víz mint a XXI. század legnagyobb erőforrásának megvédéséért."

Holott a politikus szerint a megoldás "pofonegyszerű":

"Meg kell tartanunk a vizet, lassítanunk kell a folyóinkat, fejlett, sűrű és jól működő csatornarendszert kell kiépíteni és működtetni, az árvizeket pedig hasznosítanunk kell, nem pedig megszabadulni a víztől."