A lap úgy tudja: az első prototípus várhatóan 2022-ig készül el. A jövő évi költségvetésben Japán pénzt különít el, hogy 900 kilométer hatótávolságú robotrepülőgépet vásároljon az Egyesült Államoktól, valamint 500 kilométer hatótávolságúakat Norvégiától. A kormányzó Liberális Demokrata Párt szerint a vásárlásokon túl haladéktalanul meg kell kezdeni a saját gyártást is.
A japán önvédelmi erők jelenleg 170 kilométer hatótávolságú levegő-víz robotrepülőgépekkel rendelkeznek. Nagyobb hatótávolságú rakéták kifejlesztéséhez megvannak a műszaki feltételek, de nagy hatótávolságú támadófegyverek tartását tiltja az ország alkotmánya.
Ennek megfelelően Japánnak jelenleg nincs olyan fegyverzete, amellyel képes lenne csapást mérni más ország területén lévő szárazföldi célpontra.
Az Abe Sindzó vezette kormány azonban többször kijelentette, hogy egy, Japán biztonságát közvetlenül fenyegető ellenséges célpont elleni megelőző csapásmérést önvédelemnek lehet tekinteni.
A japán kormány már elfogadta az 2018. április 1-jével kezdődőt költségvetési év tervezetét, amelyben a védelmi kiadásokat 1,5 százalékkal, 5,19 ezer milliárd jenre (csaknem 12 ezer milliárd forint) növelik.
Japán a békében érdekelt, de erősítené önvédelmi mozgásterét
Bejött Abe Sindzónak az előrehozott választásokkal való hazárdjáték. A japán belpolitikán azonban túlmutat ez az eredmény. 1947 óta először kerülhet napirendre a parlamentben az alkotmány módosítása a változó geopolitikai viszonyokra (a növekvő kínai dominanciára és az észak-koreai fenyegetésre is) válaszul, hogy Japán hatékonyabban tudja megőrizni a regionális stabilitást, illetve saját biztonságát.