Az mno.hu összeállításából kiderül, hogy 29 százalékos haszonkulccsal dolgoznak azok az adóparadicsomokban bejegyzett cégek, amelyek magyar állampapírokat értékesítenek azon külföldieknek, akik így akarnak magyar állampolgársághoz, egyben schengeni "útlevélhez" jutni.
Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítővállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.
Azonban most jön a csavar a történetben, hiszen mégiscsak Magyarországon élünk.
A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak - írja a lap. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvényből indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott, azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak.
A Rogán Antal fémjelezte törvényt 2013-ban hozták meg, amelynek értelmében egyedül a Rogán Antal vezette parlamenti gazdasági bizottság által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál.
A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékű államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják.
Persze nyilván nem azok, akik részesei az üzletnek...