A Jobbik képviselője az interjúban elmondta, hogy nem volt könnyű döntés számára a párthoz való csatlakozás, ám az értelmiségi holdudvar révén megismert "mind szakmailag, mind pedig emberileg rokonszenves" közösség miatt végül úgy döntött, elfogadja Vona Gábor korábbi pártelnök felkérését, így 2018-ban a soproni egyéni választókörzetben mérettette meg magát jobbikos színekben.
"Fiatalként még megélhettem az egypártrendszer utolsó éveit, és soha többé nem szeretnék ilyen társadalomban élni"
- indokolta döntésének morális hátterét a politikus, aki szerint "kemény, sőt, részben mocskos választási kampányon vagyok túl".
Mint fogalmazott, jelenleg a Jobbik körül kialakult értelmiségi kör vezetésével foglalkozik, ahol a a korábbi tapasztalatait hasznosítva dolgozhat, akár csak a parlamenti munka során, melyet a külügyi bizottság és a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjaként, valamint az Autonómia Albizottság alelnökeként végez (emellett oktatói állásának sem mondott búcsút, továbbra is tanít az ELTE Germanisztikai Intézetén). Utóbbi keretében, mint elmondta, uniós szinten is tevékenykedik:
"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként Strasbourg-ban jártam, ahol a Miniszteri Tanács elnökasszonyának figyelmét nyilvánosan is a klasszikus nemzeti kisebbségek ügyeire irányíthattam."
A képviselőt a hazai kisebbségekkel kapcsolatban folytatott munkájáról is kérdezték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a Jobbik az egyetlen párt, amely "választási programjában külön is foglalkozott a hazánkban élő nemzetiségekkel", elsősorban a hazai németséggel, melynek "kulturális autonómiájának továbbépüléséért" ő maga is küzdeni fog. Céljaként nevezte meg továbbá "a német nyelv és kultúra oktatási intézmények révén történő revitaliztálását". Ennek érdekében szorgalmazta a politikai pártok Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával (MNOÖ) való szorosabb együttműködését:
"Olyan közös célokat kell találnunk, amelyekért a jövőben karöltve fogunk dolgozni; e célok pedig nem csupán a kultúrával, nyelvvel, oktatáspolitikával kapcsolatosak kell hogy legyenek, hanem például azon területek gazdasági fejlődését is kell hogy érintsék, ahol magyarországi németek élnek."
Hangsúlyozta, hogy a Jobbik a jövőben is nyitott lesz az efféle párbeszédekre, ennek keretében pedig hamarosan találkozni fog a MNOÖ elnökével, Schubert Olíviával.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselővel kapcsolatban úgy nyilatkozott, "szerencsétlennek találta", hogy amikor végre a magyarországi németeknek évtizedek óta először önálló parlamenti képviseletük lett, "a széles nyilvánosság úgy értelmezte a német képviselő bejutását, hogy a Fidesznek sikerült egy további mandátumot szereznie".
"Nincs gondom Ritter Imre pártkötődésével, azonban ennek a jelenlegi magyar társadalomban való értelmezése egyáltalán nincs jó hatással a közösségünk hosszútávú terveire"
- nyilatkozta Brenner Koloman, ugyanakkor hozzátette: meglepte, amikor Ritter az Európai Ügyészséggel kapcsolatos kérdésben a téma parlamenti megvitatása ellen szavazott.
A magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban elmondta:
"A hosszútávú és jól átgondolt polgári politika egyik legfontosabb ügye a modern oktatás megteremtése kell hogy legyen."
Kifejtette: a Jobbik XXI. századi pártként olyan oktatási rendszert szeretne, melynek kiemelt eleme a digitalizáció, az angol és a német nyelv, valamint gazdasági kompetenciák oktatása.
A Jobbik politikus elmondta, hogy a Nemzeti Alaptanterven való finomítgatást nem tartják elegendőnek, regionális megoldásokat kell keresni a problémák megoldására, a pedagógusok bérét pedig olyan mértékben kéne emelni, hogy "a magyar és a német átlagkereset közti különbség ne legyen magasabb, mint az hazánk EU-s csatlakozásakor volt". Szerinte ennek hatására kevesebb ember hagyná el Magyarországot.
A honatya azt is elmondta: jelenleg szerinte sokan osztják azt a véleményt, hogy veszélyben a kutatás és az oktatás szabadsága, az állami támogatások fölött rendelkező Palkovics László innovációs miniszter pedig "nem igazán érti" a tudományok összetettségét és a kutatások mélyebb, hosszútávú összefüggéseit.
Pártja Európai Unióhoz való viszonyával kapcsolatban Brenner Koloman úgy fogalmazott:
"A Jobbik nem EU-ellenes. Régebben ugyan voltak a párton belül kritikus irányvonalak, mára azonban a Jobbik a közös európai érdekek mellett száll síkra, miközben természetesen bizonyos uniós tendenciákkal kapcsolatban kritikusan nyilvánul meg."
A jobbikos képviselő szerint a jelenleg komoly döntések születnek az EU jövőjéről, ám egyelőre még nyitott kérdés, hogy a folyamatos integráció irányába, vagy a kétsebességű Európa felé mozdulnak-e a dolgok.
Mint elmondta: szerinte nagyon fontos, hogy Magyarország előnyös helyet találjon magának az EU-ban és részt vegyen a reformfolyamatokban.
Felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy a Fidesz más érdekek mentén politizál,
ezért a nyugati partnerek Magyarországot minden eddiginél jobban kirekesztik.
"A Jobbik célja az, hogy Nyugat- és Kelet-Közép-Európa közt egyenrangú párbeszéd induljon meg annak érdekében, hogy a közös - és remélhetőleg jobb - jövőnket mi magunk is alakíthassuk"
- mondta Brenner Koloman.
A teljes interjú ITT olvasható.
(Fotó: Béli Balázs / Alfahír)
"Nyelvileg és kulturálisan német nemzetiségű vagyok, viszont nincs nálam hűbb polgára Magyarországnak"
Milyen magyar sorskérdésekről fog szólni a jövő évi európai parlamenti választás, hogyan alakul a párt köré szerveződő szellemi holdudvar és a Jobbik viszonya? Mi késztet egy egyetemi docenst, hogy politikai szerepet vállaljon akkor, amikor a kormánypárt már a saját értelmiségében is ellenséget lát? Fontos-e a Magyar Tudományos Akadémia függetlensége, és számít-e, hogy valakinek nem magyar a keresztneve?