A világ országainak jogállami helyzetéről adott ki jelentést a World Justice Project (WJP) nevű szervezet. Magyarország elég gyászos helyezést ért el az összeállításban – és ez annál is jóval nagyobb baj, mint a különböző demokrácia-és szabadságjogi listákon elért szintén egyre rosszabb eredmények.
A demokráciát, a szabadságot és a jogállamiságot általában együtt emlegetjük, így sokan szinonimaként is használják e fogalmakat. Pedig nem teljesen ugyanazt fedik. Az utóbbit szerencsésebb volna az angol rule of law szó szerinti fordításával joguralomnak nevezni, hiszen nem azt mutatja, hogy a politikai elit mennyire leváltható, vagy, hogy különböző kisebbségi csoportoknak mennyi szabadságot biztosít.
Ezek pedig számos tekintetben fontosabb kérdések, mint, hogy mennyire demokratikus egy rendszer, vagy mennyire tiszteli a kisebbségek jogait. A hatalomból örökre száműzött ellenzék, vagy a kollektív jogaiktól megfosztott kisebbségek hányattatásai ugyanis - legyenek bármennyire is felháborítóak - alapvetően az adott csoport számára jelentenek problémát.
Hogy mennyire nem a szokványos értelemben vett demokráciaindexről van szó, azt jól mutatja, hogy az évtizedek óta leválthatatlan elit által kormányzott, ám a jogszabályokat rajtuk is kíméletlenül bevasaló, szinte teljesen korrupciómentes Szingapúr 126 ország közül a 13-ik helyre futott be, a demokráciának erős jóindulattal sem nevezhető Egyesült Arab Emírségek pedig a 32-ikre.
Tehát még egyszer: ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban demokratikusabb rendszer működik, mint nálunk, hanem azt, hogy a jog uralma erősebben érvényesül, mint a hatalmi elité.
Szintén fontos tényező a trend, vagyis, hogy a helyzet milyen irányba változik. Nos, ez, ha lehet még ijesztőbb. Magyarország egyetlen év alatt négy helyet csúszott le a ranglistán.
Még gyászosabb a kép, ha hazánkat a velünk nagyjából egy kategóriába sorolt államokkal vetjük össze. A fejlettnek tekintett országok között utolsó előtti,
A legsúlyosabb látlelet abban a fejezetben bontakozik ki, amelyben azt vizsgálják, hogy konkrétan a kormányzat kezét mennyire kötik meg – az akár saját maguk által hozott - jogszabályok. Mennyire hajlamos a hatalom átlépni a törvényes kereteket, hogy fellépjen gazdasági, vagy politikai ellenfeleivel, esetleg a tőle független médiával szemben?
Itt már inkább azt egyszerűbb számba venni, kik vannak még nálunk is mélyebben, de azért mégis lássunk néhány olyan szegletét a világnak, ahol a kormány jobban tiszteletben tartja a törvények betűjét, mint a NER hatalmasságai.
- Malawi
- Burkina Faso
- Libéria
- Mozambik
- Mianmar
- Afganisztán
- Kazahsztán
És mielőtt felcsattannánk, hogy mi a bánatos francért jobb hely Magyarországnál a polgárháborús Libéria, a mianmari katonai diktatúra, vagy a fővárosát a leköszönő elnökről elnevező Kazahsztán, gyorsan tisztázzuk itt is: ez a felmérés nem erről szól. Hanem arról, hogy, ha egy hatalom törvénybe iktat valamit – legyen az a legordítóbb igazságtalanság, vagy a legnagyobb baromság – később mennyire veszi ezt komolyan. És, hát az a helyzet, hogy ezek szerint a libériai hadurak, a mianmari tábornokok, meg a kazah rezsimklán e tekintetben fegyelmezettebbek, és következetesebbek, mint Orbánék.
És ezzel el is jutottunk az elmúlt évek egyik legizgalmasabb vitájáig, amely arról szól, hogy, hát hogyan is kellene neveznünk a NER-t. Mert az kétségtelen, hogy (csak ez előbbi három példából kiindulva) nálunk nem lehet gyerekeket háborúba hurcolni, nincsenek faji törvények, és egyelőre Orbán neve sincs beleírva az alkotmányunkba.
És elsősorban ez teszi ezt a helyet legkésőbb 2006 óta évről évre elviselhetetlenebbé, s, ami még fontosabb: ezért toporgunk egy helyben, lassan, de biztosan elmaradva a saját régiós versenytársainktól is. Egy olyan országban ugyanis, ahol a törvénykönyveket WC-papírnak használja az elit, nem csak a levegő egyre fojtogatóbb, de a szegénység és elmaradottság is bebetonozódik.
A WJP felmérése nem azért fontos, mert megfellebbezhetetlen igazságokat nyilatkoztat ki – hanem azért, mert pengéles képet nyújt arról, mi lett itt elcseszve az elmúlt másfél évtizedben.