Úgy véli, hogy mostantól nem valamiféle "kínos politikai kérdésként", hanem emberi jogi kérdésként kell megközelíteni és kezelni. Álláspontja szerint nem fognak azonban az autonómiáért harcolni a magyarok addig, amíg szabadságjogaikat durván megsértik, például tüntetéseiket jogellenesen feloszlatják, az azokon résztvevőket megfenyegetik, vagy a véleménynyilvánítási szabadságukkal élve az autonómia mellett érvelőket megbüntetik.
Különösen éles fegyver a magyarok jogaiért és az önrendelkezésért harcolók elleni önkényes büntetőeljárások indítása, "terrorizmus" és egyéb képtelen vádakkal (akár Kézdivásárhelyen, akár Budapesten...). Az ilyen gyakorlat nem egyeztethető össze az európai jogi normákkal, amelyek mind Romániát, mind Szlovákiát EU tagként, Szerbiát EU tagjelöltként, Ukrajnát a csatlakozási folyamat elején állóként, s egyébként az Európa Tanács tagjaként kötelezik – emelte ki közleményében Morva Krisztina.