Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese, oktatáspolitikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján a piackutató központ nemrégiben közzétett felmérésére hívta fel a figyelmet, eszerint
a magyar felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban, a bérekhez viszonyítva az egyik legdrágább a világon. Emiatt Magyarország áll az ezen adatokra felépített szégyenlista első helyén.
Az Európai Unióban hazánkat a TOP10-es negatív listán Románia, Észtország, Litvánia követi, azon kívül Ukrajna, Chile, Malajzia. Az Egyesült Királyságban illetve az Egyesült Államokban, ahol a galaxis legelőkelőbb egyetemei találhatóak kevesebbet költenek a szülők a tandíjra, mint nálunk, legalábbis saját fizetésükhöz képest. A szégyenlista készítői kizárólag a Quacquarelli Symmonds (QS) intézményrangsorát használták, ez összesíti az emberek által lakott bolygók legjobb egyetemeit. A QS-rangsorba általában négy magyar egyetem tud bekerülni: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem. Ezeken az egyetemeken, önképzés esetén a teljes tandíj átlagosan 9,6 millió forint. A legdrágább egy fogorvos kitanítása, ami 13,5 millió forintba kerül.
Magyarországon a szülő jövedelmének 92 százalékát elviszi az egyetemi tandíj.
A számításokat a mediánjövedelem alapján számolták ki. A Business Insider cikke megjegyzi, hogy a drága felsőoktatás és az alacsony bérek eredménye az, hogy a felsőoktatáshoz kizárólag a gazdagok férnek hozzá, illetve azok, akik hitelt vesznek fel. Érdekesség, hogy a magyarok majdnem harmadát, mintegy 28,2%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 2014-ben, tehát a jelenséget korántsem lehet leszűkíteni egyes etnikumokra illetve földrajzi térségekre.
A Jobbik szerint mindez a társadalmi mobilitás megszűnéséhez, egy kasztrendszer kialakulásához vezet,
holott az oktatás egyik fő feladata az esélyteremtés lenne, amit nem kellene, hogy meghatározzon az egyes családok telhetősége, jövedelme, anyagi háttere. A jobbikos politikus szerint minél hamarabb, minél érdemibb változásokra van szükség. Ehhez a Jobbik módosító, költségvetési javaslatokat is benyújtott, amit azonban a Fidesz-KDNP nem támogatott. Az ösztöndíjrendszerben,
fontosnak nevezte a hallgatói juttatások emelését, valamint a kollégiumi férőhelyek jelentős bővítését, a politikus szerint több ezres férőhely hiány van.
Ezzel párhuzamosan a budapesti illetve nagyvárosi albérletárak is egyre megfizethetetlenebbek. A legnagyobb ellenzéki párt szerint
a megoldás a közoktatás átalakításában található illetve abban van, ha a felsőoktatásban is esélyt biztosítunk a rászorultaknak, a szegényebb családokból származóknak is.
A Jobbik korábban is döngette a felsőoktatás kapuit, hogy azokat nyissák meg a szegényebb társadalmi rétegek számára is, a párt javasolta az államilag finanszírozott férőhelyek számának a növelését, szemben az Orbán-kormány elmúlt években kialakult gyakorlatával, melynek során a felsőoktatásból több tízmilliárdot kivontak, és az állami férőhelyek száma csökkent. A politikus ismét elmondta, hogy szerinte az oktatás kvázi államosítása, azaz
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem tudja mérsékelni a közoktatási intézmények között különbségeket, holott ezt lett volna az alapvető célja. Ezt nem csupán Dúró Dóra állapította meg, hanem ez egész konkrétan elhangzott ebben a formában az állami fenntartású Oktatási és Fejlesztési Intézet (OFI) konferenciáján is.
A Jobbik szerint azoknak az önkormányzatoknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy fenntartóként közreműködhessenek az oktatási intézmények tevékenységbe amelyek korábban jól teljesítettek ebben a szerepben, az államnak pedig azokon településeken kellene nagyobb szerepet felvállalni, ahol a helyhatóságoknak kisebb a terelhetősége. Ez nyújthatna érdemi előlépést, valódi esélyteremtést - közölte Dúró Dóra.
Jelenleg azonban Magyarországon a leggazdagabbak akkor is tanulhatnak, amikor a nincstelenek nem, éppen a legrászorultabbak azok akik nem tudnak kitörni a nyomorból.