"Általában véve nemleges és minden tartalmat nélkülöző volt a válasz, amit a négy állam kapott"
- olvasta fel Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter az arab országok közös nyilatkozatát. A dokumentum szerint Katar válasza nem biztosította őket afelől, hogy az emírség felhagyna eddigi politikájával.
Sukri kiemelte: az emírség válasza olyan álláspontot tükröz, amely szerint Doha képtelen megérteni a helyzet súlyosságát.
Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter kijelentette: a politikai és gazdasági bojkott folytatódni fog, amíg Katar megfelelő módon nem változtat a politikáján.
A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beavatkozik a belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott számára, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. A határidőt két nappal meghosszabbították. A követelések között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították.
Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes a nap folyamán elmondta: a katari török katonai támaszpont ügye egyedül Dohára és Ankarára tartozik. Egyben sürgette az arab államokat, hogy vitás kérdéseiket "testvériesen" rendezzék.