Egy hétfői vita során az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a politikus azt mondta, a magyar-szlovák kapcsolatok tekintetében nem vethető fel a kettős állampolgárságot ellehetetlenítő szlovák jogszabály kérdése, mivel
"az állampolgárságot megvontak (sic!) közül a legkevesebben magyarok vannak. (...) Tehát itt nem arról van szó, hogy ez kizárólag egy magyarellenes dolog."
Rubovszky ezt azzal indokolta, hogy a németek, csehek, és "minden náció" elvesztette szlovák állampolgárságát,ha felvett egy másikat.
Szávay István hétfői Facebook bejegyzésében "felháborítónak és elképesztőnek" nevezte "ezt a kormánypárti cinizmust, több száz külhoni magyar cserbenhagyását". A jobbikos képviselő leszögezte:
"A Fidesznek nem szabadna feláldoznia a felvidéki magyarság számára fontos és sérelmes ügyek képviseletét a magyar-szlovák jó kapcsolatok és az EU-s együttműködés oltárán."
Az Országgyűlés 2010 május 26-án szavazta meg elsöprő többséggel a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról szóló törvényt. Robert Fico szlovák miniszterelnök még aznap rendkívüli kormányülést hívott össze, amelyen egy olyan jogszabály parlament elé terjesztéséről határoztak, amely szigorúan tiltja a kettős állampolgárságot. Pozsony akkor egyáltalán nem tagadta, hogy
kifejezetten a magyar kettős állampolgársági törvényre adott válaszlépésről van szó.
Forog a köpönyeg
Ehhez a jogszabályhoz fűződik a Kárpát-medence talán legszédítőbb köpönyegforgatása. 2014 őszén a Híd-Most indítványozta a törvény eltörlését, ám ezt a pozsonyi parlament leszavazta. A 2016 márciusi választások után a szlovák-magyar vegyespárt koalícióra lépett Robert Fico pártjával, a Smerrel, és a magyarellenes soviniszta Szlovák Nemzeti Párttal. Így aztán, amikor áprilisban a Szabadság és Szolidaritás nevű liberális párt javasolta a jogszabály visszavonását, Bugár Béláék már nem tartották fontosnak az ügyet, és elegánsan tartózkodtak a szavazásnál. A jelek szerint
most már ehhez az állásponthoz zárkózik fel a magyar kormány is.