Több ezer devizakárosult inkább veszni hagyja a házát, de nem kér az elbénázott magáncsődből

Ön hogy döntene?

Szeptember elsején lesz három éve, hogy a KDNP kezdeményezésére bevezették a magáncsőd intézményét, ami elméletileg a tömegesen bajba került devizahiteles családoknak nyújtott volna megoldást az adósságcsapdára. Az intézkedés azonban olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy sokan inkább hagyták, hogy a bank elvigye a fejük fölül a házat, mintsem éljenek vele - írja a24.hu.

A devizahiteles ügyekben csodafegyverként lobogtatott intézkedés bevezetése előtt 20 és 40 ezer közé tették a potenciális jelentkezők számát, akik valószínűleg élni fognak a lehetőséggel, ehhez képest

három év alatt mindössze 1300 csődvédelmi eljárás indult, melyek közül 1100 a mai napig folyamatban van.

A Igazságügyi Minisztérium adatai szerint az eljárásokban összesen 3394-en voltak érintettek, közülük 1300-an adósként, 691-en adóstársként, 422-en egyéb kötelezettként, 981-en pedig közeli hozzátartozóként.

Ez csak egy nagyon apró töredéke - alig valamivel több mint 1 százaléka - a devizahitel-károsultak körének, hiszen a jegybank szerint 2017-ben még több mint 120 ezer volt 90 napon túli késedelemmel futó lakossági hitelek száma. 2018-ig 47 ezer család vesztette el lakása tulajdonjogát a felvett hitelek miatt, bár 32 ezren a Nemzeti Eszközkezelőnek adták át a tulajdonjogot, és jelenleg visszabérlik lakásukat.

A számokból azonban látszik, hogy több ezren inkább hagyták, hogy a családi csődvédelem helyett a bank vagy a követeléskezelő vigye az ingatlanjukat.

Utóbbiak ráadásul legtöbbször kíméletlenebbül bánnak az adósokkal, mint a pénzintézetek.

A családi csődvédelem rendszerére egyébként 626 millió forintot tapsolt el a Fidesz-kormány:

  • Az Igazságügyi Minisztérium 253 millió forintot fordított a programra.
  • A Belügyminisztérium 200 millió forintot költött tárhelyvásárlásra és infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtására.
  • A Miniszterelnökség pedig 173 millióból képezte át a kormányhivatalokat az új szolgáltatásra.

Annak oka, hogy a program ennyire népszerűtlen, roppant egyszerű:

túl szigorúak voltak a jelentkezés feltételei, de sokaknak valószínűleg az sem hozta meg a kedvét, hogy az eljárás ideje alatt az adósok pénze felett csődbiztosok rendelkeznek.

Persze a mérhetetlen támogatottsággal rendelkező ötletgazdák szerint a családi csődvédelem csődjének is ugyanaz az oka, mint például a kórházi fertőzések viharos terjedésének:

Harrach Péter ugyanis úgy vélte, a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek és nem volt megfelelő a tájékoztatás.

A siralmas mutatókon az sem javított, hogy a 2017-ben némileg lazítottak a feltételeken, a devizások továbbra sem tolonganak a lehetőségért.

Lehet, hogy jobban kéne tájékoztatni? Vagy a maradék ellenzéki sajtót is fel kellene számolni, hátha attól beindul a dolog...?

Jobbik, LMP: állítsák le a kilakoltatásokat!

Varga-Damm Andrea elmondta: a múlt heti bejelentés óta a két frakció szinte minden tagja aláírta, így már csak 6-7 szignó hiányzik a kezdeményezéshez szükséges negyvenből, hangsúlyozva, nem politikájukat hangolják össze, hanem pártok felett álló, az emberek mindennapjait érintő témákban működnek együtt.