Nem is annyira a pártok tekintetében tapasztalhattunk változást az elmúlt egy évben, hanem sokkal inkább a pártok mögötti támogatottságban érzékelhető változás
- mondta az Alfahírnek Kéri László politológus.
Kéri László felidézte, hogy a választáson győztes Fidesz támogatottsága csökken, amit az orosz-ukrán háború, illetve a magas infláció is befolyásolt. A kormánypárt egy év alatt többszázezer támogatót veszített, de szerinte az ellenzék ebből nem tudott profitálni.
Ahogyan az ilyenkor lenni szokott a bizonytalanok, a passzívok, vagy az úgymond „nem választók” száma megnövekszik. Ez olyan változás, amit mért minden intézet, kivéve a kormány által finanszírozott közvéleménykutatók, mert ott mindig csak siker és dicsőség van. Tehát csökken ugyan a Fidesz támogatottsága, de ettől még nincs neki versenytársa.
Kéri László szerint további tényezők lehetnek még, hogy meddig tarthat a háború, hol állhat meg az infláció, ez miként érinti a különféle választói réteget, főleg a fiatalok tekintetében. Ez utóbbiakról szólva a politológus úgy vélte, többségük nem a Fideszt támogatja.
Ezt támaszthatja alá, hogy a kormány háborút folytat a pedagógusokkal, illetve a mellettük kiálló diákokkal szemben, ami a támogatottság jelentős visszaesését eredményezte leginkább a fiatalok körében, de ezt lehetett is látni a választásokat követő hónapok során is.
Kéri László elismerte, hogy a fiatalabbak többsége nem a Fideszt támogatja, de arra is felhívta a figyelmet, hogy jó részük a radikális politikai erők felé fordult. Ezt mutatja, hogy szerinte sok fiatal választja a Mi Hazánkat, illetve a Kétfarkú Kutyapártot.
Ha tehát lehet valamit mérni a fiatalabbak, a negyven, illetve a harminc alatti korosztályok tekintetében, akkor az lehet, hogy a „hagyományos baloldali” pártokat, mint például az MSZP-t, vagy a DK-t nem is látják, nem is érzékelik az említett fiatal választók.
Korábban a Fidesz szellemi hátországának is számító konzervatív körök, mint például
a Professzorok Batthyány Köre mostanra háttérbe szorult, helyettük Győzike, Fásy Ádám, Kis Grófo, Pataky Attila, vagy éppen Mészáros Lőrinc ül a hallgatóság első soraiban amikor Orbán Viktor mond valahol beszédet.
A Jobbik közben meghirdettea jobboldali konzervativizmus újragondolását, a nevüket is megváltoztatták, Jobbik-Konzervatívok névre. A Jobbik politikai irányáról Kéri László úgy vélte, egy ilyen jellegű váltást nem annyira a választók, hanem inkább a politikai sajtót érintik.
Ezeket az ideológiai öndefiníciókat a választók szerintem nagyon távolról nézik. Főleg azok érzékelik az ilyen jellegű váltást, akik eddig is kötődtek a Jobbikhoz
- tette hozzá Kéri László.
Egy év múlva egy napon tartják majd az önkormányzati, és az Európai Parlamenti választásokat, ami minden elemző szerint nehéz kihívásoka elé állítja, főleg az ellenzéki pártokat. A két irányvonal nyomán, az önkormányzati kampány a különféle összefogásokról szól, míg az EP-választáson önálló erőként kell megjeleníteni az adott politikai párt üzenetét, ami Kéri László szerint csak annyiban hasonlít egymásra, hogy egyik választásnál sem jellemző a magas részvétel.
A pártsrtuktúra egésze nem fog változni. Majd a 2026-os parlementi választások előtti hónapokban lehet számítani megint jelentősebb mozgásra a pártok és a támogatók viszonylatában. Ekkor láthatunk olyan tevékenységet, ami alapján egymástól próbálnak választókat szerezni. De ismét hangsúlyozom, ez leginkább a négyévenkénti országgyűlési voksoláson tapasztalható „magasabb részvétel” során látható, a jövő évi választásokon viszont nem várható ekkora részvétel. Megkapják a pártok az akkor éppen aktuális támogatottsági szintjüket fogják, persze nem mindegy, hogy ez hatvan, negyven, vagy akár harminc százalékos részvétel mellett lesz, de most úgy látom a várható alacsony részvétel miatt, sem az önkormányzati, sem pedig az EP-választás nem fogja átszabni sem a pártok rangsorát, sem pedig a választók igényeit, mert mindkét választáson hagyományosan alacsonyabb a részvétel, mint a parlamenti választáson.
Kéri László ugyanakkor azt is hangsúlyozta, nagyon nehéz most prognózist felállítani, hiszen mint rámutatott, korábban senki nem gondolta volna, hogy az orosz-ukrán háború egy évig húzódik, és most sem lehet megjósolni, hogy mikor és milyen feltételek mentén zárható le a konfliktus. Ez alapján pedig szintén nehéz előre megmondani, hogy miként szereplehetnek a politikai pártok a jövő évi választásokon.