Az adatok évenkénti összehasonlítását nagyban nehezíti például az új Büntetőtörvénykönyv 2013-as életbe lépése, ami bizonyos bűnelkövetési formákat összevont, újakat hozott, vagy éppen elhagyott. Utóbbi alatt érthetjük például a szabálysértési értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra való emelését is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az 50 ezer forint alatti lopások még nem bűncselekménynek számítanak, csupán szabálysértésnek.
Tehát azt az adatot is ennek a fényében kell értelmeznünk, hogy a regisztrált lopások száma 2014-ben 141 ezer 469 volt, ami 2013-hoz viszonyítva 25 ezres, 2012-höz hasonlítva pedig 43 ezres csökkenést jelent. Ezt a trükköt nem árt megjegyezni, amikor a kormány a bűnügyi statisztikák javulásáról nyilatkozik/plakátol/konzultál.
2014-ben 129 embert öltek meg Magyarországon szándékosan, és további 105-öt próbáltak meg, sikertelenül. Ezekben a számokban nincs érdemi változás a korábbi évekhez viszonyítva.
Sok a piás sofőr
Döbbenetes, de az ittas vezetés jelentette bűncselekmények száma igencsak nőtt: 2014-ben 12 ezer 494 piás sofőrt kapcsoltak le, míg 2013-ban még csak 8 ezer 891-et. A számok növekedése mögött a rendőrség fokozott közúti ellenőrzése is állhat, de persze az is lehet, hogy szimplán nőtt a felelőtlen sofőrök aránya.
Az illegális bevándorlás drasztikus növekedése az embercsempészek elfogási mutatóin is látszik: 2012-ben 186, 2013-ban 246, tavaly pedig már 363 ilyen esetet regisztráltak, de az idei számok vélhetően még nagyobbak lesznek, hiszen a migránsok száma is többszöröse lesz a tavalyinak.
Két hét
A „két hét alatt rend lesz” szlogent némileg az is kérdőre vonhatja, hogy garázdasági ügyek száma 2010 óta ugyan azon az évenkénti 13 ezres értéken mozog, ráadásul úgy, hogy ez a szám 2009-ben még csak 10 ezer volt. A legtöbb olyan eset, amikor a közbiztonság romlásáról beszélünk (verekedések, stb.) ide tartoznak.
Az ügyészséghez tavaly 90 ezer 169 úgynevezett nyomozást felfüggesztő határozat érkezett, ami 2009 óta gyakorlatilag a nyomozás megszüntetését jelenti, hiszen ilyenkor az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható. Még erre jön rá 112 ezer 296 olyan eset, amikor a nyomozást konkrétan megszüntették.
27 olyan ember volt tavaly, akit életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtottak. Ebben, a némileg csökkenő adatban (2013: 36fő) szerepe van az Alkotmánybíróság azon határozatának is, amiben alkotmányellenesnek mondták ki a halmazati büntetések szigorítására vonatkozó jogszabályokat.
Börtönbüntetést tavaly csaknem 30 ezer emberre szabtak ki, de ennek 65 százaléka csupán felfüggesztett lett. Közmunkára 15 ezer embert ítéltek.