Az Igazságügyi bizottság hétfőn 1 nem és 9 igen szavazat mellett elvetette annak lehetőségét, hogy tárgyaljanak a jobboldali ellenzéki párt kezdeményezéséről.
A Jobbik alaptörvény-módosító javaslata megegyezik az Orbán Viktor miniszterelnök által beterjesztett, ötpárti konszenzuson alapuló szöveggel; ám a mindössze egyetlen mondatnyi különbség eredményeként a brüsszeli betelepítési kvótákat, illetőleg az offshore hátterű, nemzetbiztonsági kockázatokat is rejtő, Rogán Antalhoz kapcsolható letelepedésikötvény-programot egyszerre lehetne kizárni.
98 százalékos megoldás
A kormánypártok részéről Vas Imre (Fidesz) szerint a Jobbiknak támogatnia kellett volna a mostani javaslat "98 százalékos változatát" (értsd: a kötvények kereskedelmét nem tiltó változatát), míg Vitányi István (Fidesz) díjazta a Jobbik "kitartó munkáját", de szerinte az alaptörvény-módosítás okafogyottá vált, mert az Alkotmánybíróság úgy értékelte, hogy a jelenlegi szöveg is alkalmas arra, hogy megakadályozza a kötelező betelepítést.
"Nem adjuk fel" - értékelte lapunknak röviden a jobbikos Staudt Gábor a kormánypárti politikusok elutasító többségét. Megismételte a vitában elhangzottakat, pártja nem gondolkodik 98 százalékos megoldásokban, "kényszerítő erő nélkül a Fidesz nem fogja elengedni a terroristakötvényeket" - tette hozzá.
Nem sürgős!
Rubovszky György (KDNP), a bizottság elnöke úgy tájékoztatott, hogy idén ez volt az utolsó ülés, s mivel november 16-án jelölték ki a testületet, így az őszi ülésszak végéig (december 15-éig) már nem fognak erről tárgyalni - legközelebb majd 2017 február elején.Emlékezetes, Rogán Antal múltheti miniszteri meghallgatását követően arról beszélt, hogy a kötvények piacról történő kivezetésére 2017-ben lehet csak számítani. Ezért a Fidesz-KDNP képviselői kénytelenek tovább húzni az időt.
Cserben hagyták Orbán Viktort
A Rubovszky György vezette testület az elmúlt hetekben már két alkalommal is elutasította, hogy napirendre vegyék az alaptörvény-módosítót. Igaz, a törvényi lehetőség erre adott, az illetékes bizottságnak a kijelölést követő harminc napon belül kell határoznia az indítvány tárgysorozatba vételéről. Így most az is biztos, hogy a december 15-ei, 16-ai EU-csúcson, ahol az Európai Unió állam- és kormányfői már tárgyalni fognak a brüsszeli kötelező kvótákról, Orbán Viktor üres hátizsákkal fog megjelenni.
Áder sem hajlandó szembemenni
Áder János köztársasági elnök megnyilvánulása jól jellemzi, hogy a Fidesz milyen mértékben ragaszkodik az offshore cégek számára 120 milliárdos hasznot hozó letelepedésikötvény-bizniszhez. Vona Gábor, a Jobbik elnöke ugyanis levélben kérte hazánk legfőbb közjogi méltóságától, vesse latba tekintélyét, és érje el, hogy a kormánypártok támogassák az alaptörvény hetedik módosítását, azonban Áder János erre nem volt hajlandó.
Már régen megtehették volna
Fontos azt is megjegyezni, hogy az Országgyűlés már májusban belefoglalhatta volna az alaptörvénybe a kötelező betelepítési kvóták elleni védelmet, ám a kormánypárti politikusok, a balliberális képviselőkkel együtt szavazva, nemet mondtak a Jobbik akkori javaslatára.
A Fidesznek akkor fontosabb volt a kockázatos kvótareferendum, igaz ennek is megvolt a magyarázata, hiszen például Rogán Antal propagandaminiszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba több milliárd forinttal gazdagodott a kormány üzeneteinek a kiplakátolásával.