Az ellenzék, a Jobbik, a DK az MSZP és az LMP közösen tiltakozott a kormánypártok döntése ellen
Varju László, a testület DK-s elnöke felháborítónak nevezte, hogy a kormánypárti képviselők szavazatukkal megakadályozták a vendégek felszólalását. Abban bízik, hogy a költségvetési javaslathoz benyújtott több mint 800 ellenzéki módosító indítvány világos jelzés lesz a kormány számára.
Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik képviselője szerint ez is azt a korábbi véleményt támasztja alá, hogy a jövő évi a bosszú költségvetése lesz, mivel az októberi helyhatósági választás óta a kormányzat folyamatosan vérezteti ki az önkormányzatokat.
Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselője ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány nem tekinti valódi partnereknek a polgármestereket, még a fideszeseket sem, a büdzsé tervezet számai alapján pedig jövőre is folytatódik az önkormányzatok mozgásterének beszűkítése, a jogaik csorbítása.
Mesterházy Attila, az MSZP politikusa szerint az önkormányzatok akkor kapnak több pénzt, ha a polgármesterek politikai szempontból jól viselkednek.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, három kiemelten fontos ügyet szeretett volna szóba hozni a bizottsági ülésen. Hangsúlyozta, hogy növelni kell az álláskeresési támogatás hosszát, emelni kell a minimálnyugdíjat és a nyugdíjemeléseknek követniük kell a béremelkedéseket.
A kormány kivérezteti az önkormányzatokat a polgármesterek szerint
Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület), Siófok polgármestere azt emelte ki, hogy ezek a kormánypárti politikusok nem csak őket "ütötték arcul", de azt a sok százezer szavazót is, akiket a meghívottak képviselnek.
Szűcsné Posztovics Ilona (DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd), Tatabánya polgármestere azt mondta, nekik az érdekük, hogy a helyben termelt források felhasználásáról ők döntsenek, és ne kelljen odaadniuk a reklámadót, a gépjárműadót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adó 25 százalékát. Tatabánya az elmúlt 30 évben maga építette ki az ipari parkját, vállalkozóit maga segíti és a válsághelyzetben is meg tudták oldani a város problémáit - közölte. Ehhez önálló forrásokra van szükségük, nem pedig olyanokra, amit az Országgyűlés majd "pántlikázva" ad vissza - szögezte le.
Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere úgy fogalmazott: "133 bátor fideszes elég bátornak mutatkozik arra, hogy elvegyen az emberektől, az önkormányzatoktól 160 milliárd forintot", ahhoz viszont nem elég bátrak, hogy meghallgassák az emberek, az önkormányzatok képviselőit arról, hogy ez miért rossz.
Ehhez még társul egy "perverz szolidaritás", mert miközben a kormányzat 160 milliárdot elvon szolidaritás címén, 83 milliárd forintot "a haverok szállodáira" költ - jelentette ki a politikus.
Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere azt mondta, hogy ez a javaslat az önkormányzatok kivéreztetésének az egyik utolsó lépése. Szerinte a kormány a kerületekben, városokban, községekben élő emberek szabadságát veszi el.
László Imre, Újbuda DK-s polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges anyagok és technika biztosítása, valamint a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése a kormányhivatalok feladata lenne, de a kormány a XI. kerület rendelőintézetének eddig egyetlen egy maszkot sem biztosított.
Csőzik László (LMP-Jobbik-DK-MSZP-CÉL-Momentum-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-Magyar Liberális Párt) érdi polgármester szerint elvesznek Érd lehetőségei arra, hogy fejleszteni tudjon és működtesse az intézményrendszerét.
Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa - Tiszta Vásárhelyért Egyesület), Hódmezővásárhely polgármestere szerint Magyarországon nem egy alulról felfelé építkező, a települések autonómiáját biztosító rendszer épül ki, hanem egy "párttitkárokra és tanácselnökökre épülő rendszer". Amennyiben a kormány nem hallgatja meg az embereket, akkor a polgárok 2022-ben "más módon" fogják az értésükre adni, hogy nem egy ilyen világot képzeltek el a rendszerváltozáskor - tette hozzá.