Ahogy az ismert,, az Összefogás kampányköltéseit már nemcsak a titkosszolgálatok és a rendőrség, hanem az ÁSZ és a NAV is vizsgálja, ugyanakkor a Gazdasági bizottság ülésén mégsem sikerült konkrétumokat megismerni, pusztán „megalapozott gyanúról”, valamint a törvényben rögzített vizsgálati határidő tarthatatlanságáról beszélt Windisch László.
A Számvevőszék a szóbeli tájékoztató szerint azért nem tudja tartani a tavaly április 8-án kezdődő egyéves határidőt, mert „egészen különleges, összetett, döbbenetes” jelekre bukkantak. Ugyanakkor többször is hangsúlyozta az elnök, hogy a jelen állás szerint összegyűjtött tények nem minősülnek ÁSZ-jelentésnek, de „alapos a gyanú”. Azt is elmondta, hogyha majd végez az ÁSZ, akkor meg fogja keresni a párokat a megállapításaival, de most egyelőre ott tartanak még csak, hogy a NAV-ot vonták be, az összefüggések felderítése érdekében.
Windisch László többször megidézte az Összefogás miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert, aki az ÁSZ értékelése szerint többször is azt nyilatkozta, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) finanszírozta az 2022-es ellenzéki kampány nagy részét. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ megkereste a pártokat, ennek és egymásnak ellentmondó nyilatkozatok érkeztek a pártoktól – tette hozzá.
Bár bizonyítékkal nem szolgált, de azt Windisch László például kijelentette, hogy közvetlenül és konkrétan a közös kampányhoz kapcsolódó eszközök finanszírozása történt meg az MMM részéről, külföldi forrásokból. Majd többször is árnyalva a képet, hozzátette: de ez nem megállapított tényállás, csak megalapozott gyanú.
Egy esetben hozott fel egy példát, igaz, konkrétumok nélkül. Elmondta, hogy az Összefogás kampánytanácsa buszokat és LED-falakat rendelt meg az adott szolgáltatótól, majd ugyanerre a kampánytevékenységre megbíztak egy meg nem nevezett gazdasági társaságot is, így szerinte bizonytalan a leszámlázott gazdasági tevékenység megtörténte. A NAV-nak ezt kell majd kivizsgálnia.
Az ÁSZ-elnök szerint ezért nem volt abban a helyzetben a szervezet, hogy időben lezárja a vizsgálatot. Hozzátette, a magyar jogszabályozás nem volt felkészülve ilyen helyzetre, ezért lesz szerinte szükség törvényi szigorításra.
A furcsára sikerült szóbeli beszámoló után személyeskedő össztűz zúdult az ellenzék részéről az ÁSZ felé, amelyet egyébként a Gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik gurulódollározással vágott vissza.
Tordai Bence (Párbeszéd) például mesének, a Fidesz kommunikációs szövegének nevezte a beszámolót, az ÁSZ-t pedig Pártállami Számvevőszéknek nevezte, ami a kormánypártok kiszolgálójává vált. Egyébiránt felhívta a figyelmet a kormánypártok és az ál civilek költését, például a CÖF-ét.
A momentumos Orosz Anna szerint a beszámoló közlése a kommunista rendszer legsötétebb időszakát jellemzi, ami politikai megrendelésre készült. Felhozta, hogy a kormányzat politikai költése 2022 tavaszán a több mint 4200 plakton elérte a több mint egymilliárd forintot, míg a CÖF több mint 600 millió forinttal támogatta a Fidesz kampányát a saját plakátjain. Majd javaslatot tett a Fidesznek, hogy vizsgálják meg az oroszok 2022-es választásokra kifejtett befolyását.
Dávid Ferenc (DK) értetlenségét fejezte ki, hogy ha zajlik egy rendkívül fontos vizsgálat egy rendkívül kényes politikai kérdésben, akkor hogyan lehet részeredményeket hirdetni. Ő is kiemelte, a beszámolóhoz nincs írásos adat, nincs tényállás. Egy rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták azokat, akik ezt bemutatták – tette hozzá.
Ez a beszámoló egyértelműen azt mutatta meg, hogy az ÁSZ jelenlegi vezetője egyáltalán nem egy független ember, hanem egy pártkatona – ezt már Mellár Tamás, a bizottság párbeszédes alelnöke jelentette ki. Ő szerinte már egy folyó vizsgálatról előzetesen már ennyi információt sem lett volna szabad kiadni, pusztán csak időt kérhetett volna az ÁSZ elnöke. Reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor az ÁSZ-nak lesz egy valóban független elnöke, mert az országnak szüksége lenne egy független ellenőrző szerve.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén a konkrétumok hiányéra hívta fel a figyelmet. Illetve hangsúlyozta, hogy ha a kormánynak valóban az a célja, hogy a külföldi kampányfinanszírozást tiltsa, amivel egyetért ő is, akkor miért nem támogatták a Sas Zoltán ez irányú beadványát, miért nem engedték azt parlamenti vitára sem. Aláhúzta, a fideszes Kósa Lajos a Jobbik-Konzervatívok javaslatához hasonlót nyújtott be – igaz, több hónap csúszással.
Tordai Bence ezután jelentette ki, nem lenne Windisch László helyében.
A kormánypárti oldalon csak két megjegyzés hangzott el; Szeberényi Gyulát emelnénk ki, aki az ellenzék ál civilszervezeteit vizsgáltatná ki az ÁSZ-szal...
Windisch László válaszként szintén személyeskedett, például Tordai Bence megjegyzései kapcsán leszögezte, annál egy kicsit magasabb szinten van ő és az ÁSZ is, nem fogunk lemenni erre a szintre, és nem fog ezekre válaszolni. A függetlensége kapcsán pedig arról beszélt, hogy mutasson bárki olyan jelentést, ami ezt cáfolná.
A vizsgálat csúszásának indokául Márki-Zay Péterre hivatkozott: a közös miniszterelnök „számtalanszor” elmondta, hogy ők finanszírozták a kampányt, „és ezt az ÁSZ vizsgálat alá támasztani látszik”. Ehhez kell még mások megkeresése – utalt a NAV-ra.
Azt is mondta, hogyha egy civilszervezetnek, vagy egy cégnek van véleménye és azt el is mondja, az nem minősül az ÁSZ-körébe – ezért sem vizsgálják a CÖF részvételét a kampányba, azonban a választási kampány során egy nem pártnak minősülő testület összehangoltan határozta meg a pártok kampányát.
Megígérte, hogy az ÁSZ nyilvánosságra hozza a Bánki Eriknek írt levelet.