A magyarok kétharmada súlyos problémánk tartja a kormányzati korrupciót, ugyanakkor csaknem 50 százalékuk nem merné jelenteni az ilyen eseteket, mert fél az esetleges megtorlástól. Az Európai Unió (EU) intézményeiben jobban bíznak, mint a magyar kormányban: többek között ez is kiderült a Transparency International felméréséből. A szervezet ügyvezető igazgatója, Martin József Péter e legfrissebb felmérésről beszélt az N1TV Napi téma c. műsor vendégeként.
A Transparency International berlini központja néhány évente elkészíti ezt az ún. globális korrupciós barométert, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosságot kérdezik meg az EU országaiban, illetve más régiókban.
A felmérés kapcsán az igazgató hangsúlyozta,
a magyarok 69 százaléka gondolja azt, hogy a kormányzati korrupció súlyos probléma Magyarországon.
Mint mondta, ez egy nagyon magas szám, különösen akkor, ha más európai országokkal hasonlítva vesszük mindezt górcső alá. Dániában vagy Finnországban ugyanis a lakosság mindössze 10-20 százaléka gondolja azt, hogy a kormányzati korrupció ott nagy probléma. A skála másik végén Bulgária és Horvátország áll: esetükben a lakosság 80-90 százaléka vélekedik így.
A felmérésből elég jól kirajzolódik egyfajta megosztottság a magyar társadalmat illetően. Nagyjából az emberek fele (54 százalék) gondolja azt, hogy a kormány nem a közérdeket szolgálja, hanem valamiféle partikuláris, egyéni részérdekeket. Ez szintén egy magas szám az ügyvezető értékelése szerint, aki azt is hozzátette, nagyjából az emberek fele nem bízik a magyar kormányban, továbbá meglepő adat, hogy 45 százalék azt gondolja, a kormány átlátható módon kezelte a koronavírus okozta válságot. Ez kevéssel marad el attól, akik úgy gondolják, átláthatatlanul, így itt is megfigyelhető a megosztottság.
Ebből egy olyan mintázat rajzolódik ki – mondta el Martin József Péter –, miszerint egyfajta ördögi körbe került a magyar társadalom. Létezik egy nagyfokú bizalmatlanság egyrészt az intézmények, másrészt politikai értelemben a megosztottság miatt az egymás iránti bizalmatlanság. Ez egyfajta apátiát, beletörődést szül a korrupcióval kapcsolatban, ami tovább erősíti a korrupciót.
Ha beletörődő a társadalom, akkor a hatalmon lévők azt gondolják, mindent meg lehet tenni, s bizony, ahogy látjuk, sokszor mindent meg is tesznek
– összegezte az igazgató, hozzátéve, azok között, akik szerint súlyos probléma a kormányzati korrupció, szép számmal vannak Fidesz-szavazók is, ami egy nagyon komoly ellentmondás. Ennek feloldására több tényező említhető.
Az egyik a már említett megosztottság, a másik, miszerint:
a magyarok egy jelentős része azt gondolja, hogy a korrupció az valahogy bele van kódolva a magyar valóságba, nem nagyon lehet ez ellen semmit sem tenni.
Harmadik okként az ügyvezető igazgató az erősen torzított médiaviszonyokat említette.
Sok olyan ember él Magyarországon – különösen vidéken –, akikhez nem jutnak el a korrupciós hírek. Mert például az állami médiában egész egyszerűen nem létezik korrupció.
Az ügyvezető végezetül elmondta, amit a kormányzati média hazánkban művel a korrupciós ügyek elbagatellizálásával kapcsolatban, annak semmi köze az újságíráshoz.
Egyértelműen propaganda üzemmód. Nincs köze a közönség informálásához. Egy dologhoz van köze: ahhoz, hogy a hatalmon lévőket továbbra is hatalomban tartsa
– zárta szavait Martin József Péter.