A magyar kormány a koronavírus-járvány alatt végig felemás módon kommunikált az állampolgárokkal: a közmédia által felkért nyilatkozókon, az operatív törzs sajtótájékoztatóin és egyéb politikai üzeneteken túl mindössze minimális adatsorokkal látták el a nyilvánosságot, miközben a sajtót annak ellenére is kitiltották az egészségügyi intézmények környezetéből, hogy a betegekről és az egészségügyi dolgozók mindennapjairól készült riportok nyilvánvalóan segítették volna a járvány elleni védekezést.
A 24.hu most azt írja, nemrég olyan szakmai összefoglalók kerültek nyilvánosságra, melyek a járvány alatt sokat segíthettek volna a védekezésben, de ezeket titokban tartották az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Idéztek egy MTA-közleményt, miszerint az operatív törzs még korábban életre hívott egy Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoportot, aminek kutatás-elemzés volt a célja, és ehhez köthetően több tanulmány is megjelent, ezeket ugyanakkor sem itthon, sem nemzetközi színtéren nem mutatták be nyilvánosan.
Én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben – mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa. „Egyrészt ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ezt ilyen formában kiadják, a megfelelő kommunikáció nélkül csak néhányan találják majd meg.” – mondta.
Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense úgy fogalmazott, „továbbra sem értem, hogy ebből miért kell titkot csinálni, pláne, ha jó kutatásokról van szó, de amit végképp nem értek, hogy miért hónapokkal, negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején.”
A titkolózás azért is nehezen érthető, mert a cikk azt írja, az egyik tanulmány eredményei szerint a magyar halálozási mutatók a visegrádi országokhoz képest nem rosszak, sőt Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak a számok, mint itthon.
A megállapítások szerint a delta hullám során a két oltással rendelkezők csoportjában a halálozás esélye 83 százalékkal kisebb volt, mint az oltatlanok között, tehát a két vakcina önmagában is igen nagy védettséget nyújtott a koronavírus legsúlyosabb szövődményével szemben, annak ellenére, hogy a fertőzéssel szemben nyújtott hatékonysága csökkent. Ugyanakkor a harmadik oltás ezt a védettséget tovább, 96 százalékra emelte, még a legidősebb korosztályban, a 85 év felettiekben is 90 százalék felett volt a három vakcina nyújtotta védelem. Az arányok négy oltásnál és az omikron variánsnál tovább javultak.
Ha ezeket az adatokat a járványhullámok közben, akár egy-egy grafikonnal vagy infografikával együtt közlik, az sokat segített volna. Már csak azért is, mert az emberek látták volna, hogy vannak magyar adatok, nem a levegőbe beszélünk. Ezekkel az adatokkal konkrétan életeket lehetett volna és lehet még megmenteni
– mutatott rá Kemenesi Gábor, aki szerint a harmadik oltást még rengeteg embernek kell felvennie, különben ősszel újabb gondok lehetnek.