Korrupcióellenes ügyészséggel lehetne megbuktatni Magyarország maffiakormányait

A Portik- és a Vizoviczki-ügy részletei efelé mutatnak.

 
Nyilatkozatában elsősorban a napvilágra került tanúvallomásokra hivatkozott a néppárti ellenzék korrupcióellenességért felelős politikusa. Szavai szerint egy maffiakormány arról ismerszik meg, hogy alvilági figurákkal tart kapcsolatot, azokkal közösen üzletel és rabolja szét az országot. Értékelése szerint ha egy ügyben megjelenik egy politikus vagy egy párt, akkor az ügyészség abbahagyja a nyomozást és nem érdekli a teljes körű feltárás. Hozzátette: nem tudja, hogy ezt kormányzati utasításra vagy „prémium feladatként” teszik-e. A jobbikos politikus azt mondta, hogy 

nem csak a 2010-utáni, hanem 2010 előtti – Vizoviczki által meglebegtetett – MSZP-s érintettségek esetén sem indult nyomozás.

Mi több Portik Tamás tanúvallomása is következmények nélkül maradt a politikai szektorra nézve. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy az ügyészség annak a lobbistának az ügyét sem tárta fel teljes körűen, aki az úgynevezett amerikai kitiltási botrányhoz nagyban hozzájárult.

Mint ismeretes a lobbista állítólag azt ígérte egy tengerentúli étolajgyártó cégnek, hogy a Századvégen keresztül kétmilliárd forintért elintézi, hogy az olajáfa csökkenjen. A Jobbik szerint mindez azt jelzi, hogy

a Fidesz és az MSZP az egykutya,

ugyanazok a háttérhatalmak mozgatják a mindenkori kormánypártokat. A legnagyobb ellenzéki párt ezért

korrupcióellenes ügyészség felállítására tett javaslatot,

amely feladataként határozná meg a gyanús ügyek politikai ráhatásoktól, pártállástól független kivizsgálását. A büntetési tételek tekintetében a kormányzati hatalomra készülő párt képviselője azt mondta, hogy

vagyonelkobzásra és a börtönbüntetésre is szükség lenne.