A portál által felkeresett kötvényesek arról nyilatkoztak, hogy egyelőre eszük ágában sincs tovább állni, hanem Magyarországon képzelik el a következő éveket, sokaknál már a családegyesítés is megtörtént. A cikk kitér arra is, hogy azért volt olyan vonzó ezen emberek számára a magyar konstrukció a többi európai ország által kínált kötvényprogrammal szemben, mert öt év elteltével visszakapják azt a 300 ezer eurót, amiért a kötvényt vásárolták, ezen felül pedig nem csak a vásárló személyek, de családjuk is a schengeni zónán belüli szabad utazáshoz és magyarországi letelepedési engedélyhez jutott.
Annak ellenére, hogy tavaly ellenzéki nyomásra felfüggesztették a kötvények árusítását, a konstrukción óriási pénzeket szakító offshore cégek közül a kínai ügynökségek honlapja még ma is elérhető, ahol videókban dicsérik Budapest építészetét, valamint a magas szintű magyar oktatást és egészségügyet.
Egy 38 éves kínai élelmiszerboltot üzemeltető férfi azt nyilatkozta, hogy nem azt kapták, amit ígértek nekik. Mikor Magyarország mellett döntöttek, azt hitték, hogy a földi paradicsom vár rájuk, ezzel szemben a valóság igencsak kiábrándító volt.
Egy másik férfi név nélkül arról nyilatkozott, hogy mióta két éve Budapestre költöztek nem tudja akkreditálni a mérnöki végzettségét igazoló papírokat, így nem is tud a szakmájában dolgozni, de nem mer a programról rosszat mondani, mert attól fél, akkor az öt év leteltével nem kapja vissza a befizetett 300 ezer eurót. Azt mondta, azért nem érzi magát biztonságban, mert nem a magyar állammal szerződtek, hanem egy offshore céggel, ami mögött nem tudják kik állnak, és csak remélik, hogy nem lépnek le a pénzükkel.
Varga Mihály elismerte: a letelepedésikötvény-biznisz nem a kormány bulija volt
A (felelős) magyar kormány nemzetgazdasági minisztere ugyanis a testület országgyűlési képviselőinek elismerte, a kötvénybiznisz feltételeit nem a minisztérium, hanem a gazdasági bizottság határozta meg, így a kérdések megválaszolása is e bizottság hatáskörébe tartozik. Emlékeznek még, hogy a kötvények bevezetésekor ki ült az Országgyűlés Gazdasági bizottság élén?