A (felelős) magyar kormány nemzetgazdasági minisztere ugyanis a testület országgyűlési képviselőinek elismerte, a kötvénybiznisz feltételeit nem a minisztérium, hanem a gazdasági bizottság határozta meg, így a kérdések megválaszolása is e bizottság hatáskörébe tartozik.
Ki vagyok én?
Emlékeznek még, hogy a kötvények bevezetésekor ki ült az Országgyűlés Gazdasági bizottság élén? Annyit segítünk, hogy ugyanaz, aki 2010 és 2014 között volt parlament Magyar-Kínai Baráti Tagozat elnöke, és olykor megesik vele, hogy helikopterrel megy egy lagzira.Nem akármilyen élmény, hogy az Orbán-kormány gazdaságért felelős minisztere a nyilvánosság előtt kijelenti, nem tartozik felelősséggel egy olyan döntéssel kapcsolatban, amely konkrét hatással bír a magyar költségvetésre. Hiszen a letelepedésikötvény-program papíron bevételt jelentett a büdzsé számára, és természetesen ugyanúgy kiadási sorokban is meg fog jelenni, amikor 5 évvel később a kötvények árát majd vissza kell fizetni azoknak az offshore hátterű cégeknek, amelyek a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság jelölt ki a kereskedés lebonyolítására.
Miért ne rabolhatta volna ki egy titkosszolgálat a letelepedési kötvényeket forgalmazó irodát?
Nagy port kavart az Arton Capital budapesti irodájának áprilisi kirablása, azonban fél év nyomozás után sincs gyanúsított az ügyben. Ami talán azért sem meglepő, mert a tettesek kulccsal, biztonsági kód ismeretében mentek be a letelepedési kötvényekkel kereskedő irodába, és pontosan tudták, hogy találják azt a több százmillió forint értékű eurót, amit aztán magukkal is vittek.
Varga Mihály arra a kérdésre viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy az adófizetők mennyit buktak ezen az egész sztorin. A Magyar Nemzet számításai szerint 17 milliárd forintnál jár ez az összeg - ennyit tesz ki ugyanis a kamatok összege, ami bevételként fog megjelenni a rendszerbe ékelt kereskedő cégeknél.
A tárcavezető szerint azonban így is jól járt az ország, ugyanis 2013-ban sokkal drágábban lehetett volna csak hitelhez jutni a piacokról. Csakhogy addigra már bőven más volt a gazdasági helyzet a 2011-es, 2012-es állapotokhoz képest. Sőt, '13 februárjában – 4 hónappal megelőzve Rogán tervének megvalósulását - Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt 10 bázisponttal olcsóbban, mint ahogy a kormány tervezte. Varga Mihály másik érve, hogy 575 milliárd forintnyi bevétele származott az államnak a kereskedésből 2013-2017 között, és bár ez az összeg jól hangzik, de ennyivel messze nem csökkenthető érdemben a magyar államadósság, holott eredendően ezzel a magasztos céllal vágtak bele a bizniszbe.
Elismerte a kormány, nincs garancia arra, hogy ne tüntessék el a kötvénybiznisz százmilliárdjait
Tállai András, az adóhatóságot vezető fideszes államtitkár elismerte, semmi garanciát nem lehet arra vállalni, hogy a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű - éppen ezért nemzetbiztonsági kockázattal bíró - vállalkozások "hosszú távon fennmaradjanak, és gazdálkodjanak". De ez a kormánypárti politikus szerint nem is a magyar állam feladata.
Amikor már végleg nem tudta mivel védeni a húszezer bevándorló előtt hazánkra kaput nyitó programot, jött a beismerés.
"A letelepedési kötvényvásárlás feltételeit, például a kamatokat nem a minisztérium, hanem a törvényhozók határozták meg. A gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik a további kérdések megválaszolása"
- szögezte le a nemzetgazdasági miniszter (egyébként ehhez hasonló magyarázattal már korábban próbálkozott Dömötör Csaba propaganda-államtitkár is).
Tehát egy olyan ügyben, amely ekkora nemzetbiztonsági kockázattal jár - nemcsak az offshore háttér miatt - a magyar állam egyszerűen átadta a döntés jogát egy parlamenti testületnek, amely egyébként semmilyen felelősséggel sem tartozik a választópolgárok felé. Így sikerült Rogán Antal terve: gyakorlatilag foglyul ejtette egy titokzatos gazdasági kör az Orbán-kormányt.