Az Index tudósítása szerint a köztársasági elnök már szerda este, vagyis a rabszolgatörvény előtt aláírta a törvényt.
A közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény - bár a munka törvénykönyve mellett elsikkadt - legalább olyan fontos: vita esetén ugyanis itt döntenek tüntetésről, sztrájkról, választási ügyekről vagy adóügyekről - emlékeztet a portál.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.
Vagyis a politikailag kényesnek számító ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek. Hiszen az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdések is itt dőlnek majd el.
Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.
Nem bízzák a véletlenre
A szivárgó hírek szerint erre a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati egyetem, illetve a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb.
A rabszolgatörvény mellett a bíróságokat is elintézte a Fidesz
Miközben az ellenzék szerint házszabály-ellenes módon megy a szavazás a parlamentben (a rabszolgatörvény elfogadásának megakadályozására elfoglalták a pulpitust, így Latorcai János a padsorokból vezeti az ülést, de több ellenzéki képviselő azt is jelezte, hogy kártyájuk használata nélkül is működik a szavazógép), a kormánypártok áttolták a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló javaslatot.