A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) szerint rengeteg feladat áll még a kormány előtt, ha nem akarja végig nézni a közszolgálati szféra összeomlását. Hétfői közleményükben arra figyelmeztettek: az év elején életbe lépett, kormányzati igazgatásról szóló törvényt módosítani szükséges, és ezt a kormány is tudja, hiszen november 12-én egy 114 oldalas módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, a csomag 76 törvényen változtatna.
A Kit.-tel kapcsolatos tapasztalataikat a szakszervezetek egy 26 oldalas dokumentumban részletezték a kormány számára, kérve egy érdekegyeztető fórum soron kívüli összehívását.
A KSZSZ szerint a kormány módosítója
„önmagában is bizonyítja, hogy a kormányzati törvényelőkészítés nem áll a helyzet magaslatán, bürokrácianövelésben pedig a kormány élharcos”.
A szakszervezet összefoglalta a főbb követeléseket és problémákat: rögtön azzal kezdik, hogy a bérfejlesztés a kormányzati hírekkel szemben nem volt 30 százalékos, a kormányhivatalokban pedig egyáltalán nem történt emelés. Szerintük jövő év elejétől valóban szükség lenne egy 30 százalékos emelésre ahhoz, hogy a közigazgatási dolgozók hátrányos helyzetét felszámolják.
Kritizálják továbbá azt is, hogy a béren kívüli juttatások nagyon lecsökkentek -a kormányhivatalokban egyenesen nullára-, miközben
Ebben közrejátszik, hogy az éves szabadság mértéke jelentősen lecsökkent, van, akinek 13 nappal is.
A KSZSZ hibának véli, hogy a kormánytisztviselők szolgálati elismerése és az álláshely elismerése kizárják egymást, ahogyan azt is, hogy a belföldi kiküldetések napidíja túl alacsony. Kérik továbbá, hogy július 1-je, mint a Közigazgatás Napja legyen újra munkaszüneti nap.
A közlemény szerint a gyermekvállalás támogatása mellett az idősebb korosztály szempontjait is figyelembe kellene venni, ráadásul az ő kárukra a munkaköri besorolásoknál is méltánytalanságokat fedeztek fel. A munkarend kapcsán pedig nem csak azzal van komoly problémájuk, hogy óriási bürokráciát hozott az új törvény, hanem azzal is, hogy
az év elején végrehajtott 20 százalékos létszámcsökkentés után nem csökkent az elvégzendő feladatok mennyisége, ezért sok helyen túlterhelés van, sok túlórával, így a szabadságok újra "beragadnak", tehát nem tudják kivenni az emberek.
A KSZSZ szerint arra is szükség van, hogy a speciális szakterületen dolgozó tisztviselők több szakmai továbbképzést kapjanak, mert mint megjegyezték, „az Alaptörvény elsajátításával nem lehet eleget tenni az új szakmai kihívásoknak”. Emellett színvonalas, objektív teljesítményértékelés bevezetését sürgetik, ahogyan az érdekvédelmi munkát is a törvényes útra kellene terelni.
Mint beszámoltunk róla, a március 1-jével hatályos új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály értelmében például már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent a hivatalnokoknak, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk.
Ráadásul egy másik, név nélkül nyilatkozó központi államigazgatási dolgozó elárulta, hogy náluk a megnövelt munkaidő hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 közötti munkavégzést jelent, ami nem is 8,5, hanem már napi 9 óra.
Tizenhétezer olyan kolléga van, akinek tizenegyedik éve nem emelik a bérét
– ezt már Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke mondta az Alfahírnek adott interjújában:
"Mit kell még elviselnie egy dolgozónak?" - interjú az MKKSZ elnökével, Boros Péternével
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) januárban bejelentette, hogy márciusban országos sztrájkba kezdenek. Ennek előkészületeiről, illetve a szociális ágazatban, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozók helyzetéről is kérdeztük Boros Péternét. Január 17-én jelentették be, hogy, ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek.
A nehezített munkakörülmények és a rossz feltételek persze nem csupán a dolgozók sanyargatását jelentik, hanem súlyosbodó munkaerőhiányt is okoznak: egyre több kirendeltségnek veszik rövidebbre a nyitvatartási idejét, így ebből is látható, hogy a közszolgálat legyengítése végső soron a hétköznapokat keseríti meg.