Ilyen, amikor manipulálnak a közvélemény-kutatásokkal

Ilyen, amikor manipulálnak a közvélemény-kutatásokkal

Már megint nem stimmel valami a Závecz méréseivel.

Napi jegyzet - „Egészen elképesztő különbségek vannak a Závecz Tibor által vezetett Závecz Research két reprezentatív közvélemény-kutatásában, amely az európai parlamenti választásokon induló pártok esélyeit is felmérte”írta meg szombaton a Magyar Hang.

Nem kéne engedni, hogy ez a hír a hétvége miatt elkallódjon. A magam részéről mindig is kellő óvatossággal és áttekintéssel kezeltem az egyes közvélemény-kutatásokat. Az összes nagy kutatóintézet felméréseinek eredményeit rendszeresen figyelemmel kísérem. Több mérés, több szám összevetése közelít az igazsághoz. Én ezt vallom.

Egy közvélemény-kutatás azonban nem csupán abból áll, hogy a megkérdezettek hány százaléka szavazna XY pártra. Rengeteg minden kiolvasható egy alapos felmérésből, ami a politikai pártok eredményes stratégiáját meghatározhatja.

Milyen témákra érdemes programot építeni? Egy adott témával mely korosztályokat lehet megszólítani? Milyen szlogenek működhetnek a választópolgároknál? Melyek azok a kérdések és témák, amelyek politikai aktivitást válthatnak ki?

Néhány kérdés, amiknek a megválaszolásán állhat vagy bukhat egy párt sikere.

A választás előtt, de a választás óta is beszéltem olyan szakemberekkel, akik szerint, míg a Fideszben tudatosan építenek a részletes kutatások adataira, addig más pártokban az erőforrás szűkössége miatt kevésbé tudnak támaszkodni ilyen mélységű felmérésekre, illetve gyakran a felismerés sincs meg ahhoz, hogy a politikaformáláshoz használjak őket. A pártok többségét többnyire a preferencia-sorrend érdekli: ki hol áll a politikai tabellán, hány százalékos a támogatottsága.

Ebből a szempontból az egyes közvélemény-kutatások manipulációs eszközként is megjelenhetnek a politika kezében. Az erős szereti még erősebbnek, a gyengébb erősebbnek mutatni magát. A politikában az erő nagyon is vonzó tud lenni a választók szemében, vagy demotiváló, ha az ellenfél szavazóinak az elbizonytalanítása a cél.

Mivel a közvélemény-kutatással foglalkozó intézetek piaci alapon működnek, vagyis pénzért dolgoznak, ez esetben is érvényes az a kapitalista szemlélet, hogy a vásárló akkor elégedett, ha az igényeinek és céljainak megfelel az, amiért fizet.
Az összes párthoz köthető valamilyen közvélemény-kutató intézet, az ellenzéki oldalon ugyanakkor nagyobb a verseny az ügyfelekért. XY intézet annak csinál felmérést, aki fizet érte.

Ezzel szemben a jelenlegi kormányoldal csupán a saját, már jól bejáratott, megbízható műhelyeivel dolgozik. Piaci alapon való működésről nem is beszélhetünk, totálisan a kormányoldal anyagi forrásaitól függenek, pontosan ezért a legkevésbé ezektől a politikai kreálmányoktól várható olyan pártatlan, szakmailag megalapozott nyilvános kutatás, ami nem szándékosan manipulatív lenne.

A magyar választópolgárok számára többnyire ismeretlen, hogy ezek a közvélemény-kutató intézetek honnan jönnek, ki vagy kik állnak mögötte, milyen pénzekből működnek. A sajtó általában úgy tálalja a méréseiket, mintha azokat szentírásként kéne venni. A hírműsorokban szakértőknek, elemzőknek és kutatóknak nevezett személyek sorolják el rezzenéstelen arccal az adataikat, méréseik eredményeit és az azokat alátámasztó érveléseiket. A hitelességük az átlag választó fejében ritkán kérdőjeleződik meg. A kormányoldalon ezt felismerve a propaganda egyik előretolt állásaként tekintenek a megmondó-szakértőkre, akik lényegében a modern propaganda politikai tisztjei.

A Magyar Hang cikke kapcsán most viszont egy ellenzéki pártoknak készítő közvélemény-kutató intézet, a baloldali kötődésű Závecz Research került gyanúba. Nem először kerül terítékre a hitelességének kérdése. Az intézet két közvélemény-kutatása is napvilágot látott, az egyiket a baloldali HVG hozta nyilvánosságra, a másik az LMP megrendelésére készült. Az egyik kutatásban 12, illetve 11 százalékra mérte az MSZP és a DK támogatottságát a Závecz Research, míg az LMP számára készített felmérésében ugyanez a két párt már csak 8 és 7 százalékos támogatottsággal szerepel. A különbség másfélszeres. Závecz Tibor legfőbb magyarázata a Magyar Hang megkeresésére az volt, hogy ez még belefér a hibahatárba.

A közvélemény-kutatók valóban 1-2 százalék eltérésre számolják azt, ami még hibahatáron belül van, csakhogy ez az eltérés most az LMP számára egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Abban a kutatásban, ami az ő megrendelésükre készült, az ötszázalékos küszöb fölött van a támogatottságuk, a másik mérésnél alatta. Itt most nem arról van szó, hogy egy párt próbálja manipulálni a számait és ezzel a választókat is, hanem felmerül a kérdés: az intézet manipulálja-e a vásárlóit?

Arról éppen a napokban írtunk az Alfahíren, hogy a Závecz Research egy friss elemzésében megkérdőjelezhető módon az óbaloldal (MSZP, Demokratikus Koalíció) és a Momentum fölényét mérte az úgynevezett centrumpártokkal (Jobbik, LMP) szemben. Korábban pedig a főpolgármester-jelöltként induló Puzsér Róbert sem rejtette véka alá markáns véleményét: Závecz Tibort keményen bírálta, és az intézetét Karácsony Gergely, illetve az MSZP közvélemény-formáló intézetének nevezte.

Szokták mondani, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A Závecznél már itt többről van szó.