„Nem helyezzük az államot semmilyen módon helyzetbe, és a lakástakarék-szövetkezeteket nem fosztjuk meg semmitől, ugyanúgy állami támogatást fognak kapni, mindössze annyi történik, hogy kapnak egy versenytársat” – ezt Rogán Antal propagandaminiszter mondta az ATV Szabad Szemmel című műsorának 2016. január végén. Akkor lépett piacra épp a miniszter előterjesztésére a Nemzeti Otthonteremtési Közösségnek (NOK) nevezett, de a köznyelvben csak lakáslottóként emlegetett lehetőség.
A riporter kérdésére Rogán meg is erősítette, „nem kívánnak változtatni a korábbi szabályozáson semmilyen formában”. Igaz, hozzátette azt is, hogy a régió többi országához képest Magyarországon elmaradt az új lakások építésének aránya már a válságból történt kilábalás után is: 2014-ben a tízezer lakásra jutó újlakás-építések száma 8,5 volt. Ezeket azonban – a miniszter felsorolása szerint – más eszközökkel kívánták orvosolni: levitték a lakásépítés áfáját, megemelték a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mértékét, és ezért kívánják
a lakástakarék-szövetkezetek mellett
az angol típusú building societyk gyakorlatát is meghonosítani Magyarországon, és azt is kívánják támogatni.
(A lakástakarékokról szóló részt 23:48 és 28:58 között tekinthetik meg.)
A Nemzetgazdaság Minisztériumot a Menedzsment Fórum kereste meg 2015 februárjában, mivel az egyik lakástakarékpénztárnak dolgozó ügynök azt híresztelte, rá másfél hónapra 30 helyett csak 17 százalék lesz az állami támogatás mértéke. A pénzügyi tárca akkor határozottan cáfolta, és kijelentette:
az emberek számára kiszámítható megoldást jelent a lakástakarék-pénztár, hiszen a betéti- és a hitelkamat is fix, azaz nem függ a hirtelen piaci mozgásoktól. A kormány a jövőben is elkötelezett a családok otthonteremtésének támogatása és az öngondoskodás ösztönzése mellett.
A gazdasági újságírónak a piac egyik szereplője is nyilatkozott: a rendszer teljesen egyensúlyban van. Amennyit ugyanis támogatásként kifizet az állam az érintetteknek, nagyjából annyi plusz bevétele is származik abból, hogy a támogatás felhasználási célját számlával kell igazolni. Ez pedig hozzájárul az építőipar, illetve az ingatlanpiac fehéredéséhez.
Erre lapunk is utalt délelőtti cikkében: a számlával igazolt költség miatt nem lehetett alkalmazni a „főnök úr, számla nélkül olcsóbb” adóelkerülési módszert.
A Fidesz sajnál évi 72 ezer forintot a lakásra gyűjtőktől
Orbán Viktor pártja azt szeretné, ha nem járna tovább állami támogatás a lakás-előtakarékosságra. A lakáscélú megtakarítás állami dotációjának elvétele a már megkötött szerződéseket nem érinti, a szerződések esetleges meghosszabbítását azonban igen! Mit gondol, az évi 72 ezer forint támogatás összegéért Mészáros Lőrincnek mennyi ideig kell dolgoznia?
Magyarországon négy lakástakarékpénztár működött, ebből az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. október 1-jével felfüggesztette értékesítési tevékenységét. Kerestük az OTP Lakástakarékpénztárat, az Erste Lakástakarékot és a Fundamenta Lakáskasszát is (utóbbinak a honlapja már nem is működik), hogy kommentálják a fideszes indítványt. Az iránt is érdeklődtünk, tudomásuk szerint mennyi szaunát, illetve medencét vásároltak ügyfeleik államilag támogatott megtakarításból, illetve megkérdeztük, hogy nem tartják-e Alaptörvény-ellenesnek, hogy egy ilyen mértékű szigorító intézkedést ilyen gyorsan keresztül akarnak verni a Parlamenten. Ha válaszolnak, természetesen közöljük.
"Lakástakarék-ügyben keressük a Fidesz sajtóirodáját!"
Telefonon érdeklődtünk az Országgyűlés Gazdasági bizottságánál a fideszes Bánki Erik által benyújtott T/2600-as számú törvényjavaslatról, amely ugye megszüntetné a lakástakarék-pénztárak állami támogatását. Orbán Viktor pártja azt szeretné, ha nem járna tovább állami támogatás a lakás-előtakarékosságra. A lakáscélú megtakarítás állami dotációjának elvétele a már megkötött szerződéseket nem érinti, a szerződések esetleges meghosszabbítását azonban igen!