A képviselő rámutatott: a fiatalokra és az idősekre egyaránt irreális terheket ró a lakhatás puszta fenntartása. Az OECD adatai szerint a magyarokat éri a negyedik legdurvább vonatkozó adóteher, ráadásul az utóbbi másfél-két évben elszálltak az árak.
A fővárosban 40-60%-kal drágultak az albérletek, akár 110-150 ezer forintba kerülnek rezsi nélkül is, miközben a nettó átlagkereset 155 ezer forint.
Z. Kárpát szerint a devizahiteles helyzet hibás rendezésének következtében sokan feladták a lakásukat és albérletbe költöztek, sok belvárosi ingatlant külföldieknek adtak ki a tulajdonosok, hogy maguk a perifériára költözzenek.
Problémát okoz a
szállásmegosztó oldalak térnyerése is,
melyek mintegy 4500 lakásra szűkítették a kínálatot. A képviselő úgy véli, a kormányzatnak kéne kezelni az árfelhajtó hatást, ám a kiszivárgott hírek szerint rossz irányba indulnak el, nincs ötletük a megoldásra. Berlinben például maximalizálták az árakat, ezt a mintát viszont véleménye szerint hiba volna követni, mert Magyarországon csak a feketegazdaságot erősítené. A Jobbik állami bérlakásépítési programot indítana, hogy a fiatalok a piaci árak alatt jussanak albérlethez, és amennyiben betartják az együttélési normákat, akkor az ingatlan később a tulajdonukba is kerülhetne. Számításaik szerint a programra fordított minden egyes forint négy forint bevételt generálna egy-két költségvetési ciklus alatt. A Jobbik a vonatkozó, brutálisnak tartott áfát is jelentős mértékben csökkentené.
Hogy a kormány valóban ötletek nélkül áll a témát illetően, ahogy azt Z. Kárpát mondta, nem tudhatjuk, ám a válaszuk alapján erre lehet következtetni. A felvetésekre ugyanis Cseresnyés Péter államtitkár reagált, de teljesen másról kezdett el beszélni. A kormánypárti politikus rámutatott a nemzetközi migráció jelenségére, vagyis arra, hogy az emberek jelentős része indul el a fejlettebb országok felé. Mint mondta, Magyarországot is sokan elhagyják, de nincs nagy baj, mert
senki nem kényszerült erre, a kormány ezt egy lehetőségnek tartja,
és bízik benne, hogy az elvándorlók vissza is térnek majd. Mint mondta, az elmúlt időszakban már jelentősen növekedtek a keresetek, és bízik benne, hogy a jövőben is fognak.
Elmondása szerint ráadásul kis ütemű az elvándorlás, hiszen míg Romániában a munkaképes korúak 10%-a indul nyugatra, addig nálunk ez az arány mindössze két százalék. Ennek némiképp ellentmondani látszanak a legutóbbi adatok, melyek szerint a kivándorlási folyamat nemhogy megállni látszik, tovább gyorsul: a Tárki felmérése szerint a kivándorolni szándékozók aránya már 10 százalék tavaly pedig 31 ezren hagyták el az országot.