A Szuverenitásvédelmi Hivatal első feladata a választási kampány és küzdelem fölötti őrködés lesz – okozott nem túl nagy meglepetést a köztévében a leendő munkahelyéről beszélve Lánczi Tamás, politikai elemző, televíziós műsorvezető, akit Orbán Viktor nemrégiben felkért az újonnan létrejövő intézmény vezetőjének. Székét februárban foglalhatja el, amikor az államfő hat évre kinevezi.
Az SZVH fog szólni az állambiztonsági szerveknek, hogy ha „lépni kell valamit”...
A szuverenitás az alkotmányos önazonosság – magyarázta a nézőknek és a kollégájának, amit azután lefordított „a mindennapok nyelvére” is. „Az országnak a gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát, függetlenségét kell védeni”, amelyhez a törvény „hozzárendelte ezt a hivatalt”. Ezután többször is elmondta, hogy nem és nem fog nyomozni, hanem csak feltár, vizsgálatokat folytat, együttműködik más szervekkel, és ha visszaéléseket tapasztal, nyilvánosságra hozza, illetve jelez valamelyik szervnek, hogy „itt bizony valami feladat van, valamit lépni kéne”.
A hivatal elsőként a júniusi választási kampányban védi meg az ország szuverenitását, feltehetően a baloldaltól, legalábbis a műsorban összes elhangzott példa rájuk vonatkozott. Feladata, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét, hogy járjanak el kellő szigorral – mondta el újra, hogy nincs szó arról, hogy a szuverenitásvédelem állami erőszakszervezet lenne.
Nem csak a Fidesz választási kampányának megtámogatására hozták létre a hivatalt.
A választások után sem marad munka nélkül a hivatal – tette hozzá. „Magyarország szuverenitásának számos más aspektusa is van, ami szintén védelemre jogosult, utána nyilván ezekkel is foglalkoznia kell a hivatalnak”, róluk azonban nem mondott többet a leendő vezető. Arra a kérdésre, hogy ha az Európai Bizottság vagy más uniós intézmény Magyarország szuverenitásának kárára túlterjeszkedne, akkor lép-e valamit majd a hivatal, Lánczi először igent mondott, vizsgálatot fognak érdemelni az ilyesmi esetek. Majd pedig a legtermészetesebb módon nemmel válaszolt ugyanerre a kérdésre, merthogy Magyarország elfogadta, hogy bizonyos kérdésekben az unió többi tagálamával közösen fogja gyakorolni a szuverenitását.
Mivel a témát ezzel aztán teljesen kimerítették a beszélgetésben, és a riporternek elfogytak a kérdései, Lánczi a maradék műsoridőben szabad utat kapott, hogy elemzőként akadály nélkül elemezgessen, mit lát az Európai Unióban, mit vár a választásoktól, stb.
Annak, akiben Lánczi után kérdőjelek maradtak, pontosan miért kell közpénzből még intézményesíteni is a szuverenitásvédelmet, érdemes elolvasnia az Orbán Krisztiánnal készült interjút a hvg-ben. A közgazdász szerint a világon a 90 utáni konszenzus a globalizációra és szuverenitásra helyezi a hangsúlyt. Ennek következtében olyan dolgok valósultak meg, amelyek nem jók az egyszerű embereknek, de annál jobbak a nagyvállalatoknak és a nemzeti eliteknek. Mert félreértés ne essék, a nemzetállami szuverenitás egyben a helyi hatalmasok helyzetének megerősítését is jelenti.
(Címlapkép: Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója előadást tart a "Ki nyeri a XXI. századot? - Egy évtizeddel a gazdasági válság után" címmel tartott konferencián a Terror Háza Múzeumban 2019. április 3-án. MTI/Illyés Tibor)