"A magyar kormány ötpontos közlekedési akciótervet hirdet a mai nappal" - jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken Budapesten a tárca sajtótájékoztatóján, "a közlekedési infón".

Elmondta,

az akcióterv alapján a kormány megváltoztatja, megreformálja és átalakítja a magyar közlekedés rendszerét a szolgáltatások színvonalának növelése, az elégedettség erősödése érdekében. Az ötpontos akcióterv része az utasok jogainak garantálása, a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása és a MÁV Zrt. új vállalattá szervezése.

Az MTI beszámolójában azt írja: az átszervezés eredményeként a MÁV-hoz három leányvállalat - a személyszállítás, a pályaműködtetés, és a cégek kiszolgálását végző társaság - tartozik majd. A MÁV Zrt. élére Pafféri Zoltán helyére Hegyi Zsoltot, a MÁV-Start jelenlegi szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesét nevezik ki vezérigazgatónak szeptember 1-jével - tette hozzá a miniszter.

Lázár János úgy vélte, a közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá kellene nyilvánítani, és elmondta, hogy az Országgyűlés elé szeptemberben kerülő új személyszállítási törvényben egyebek közt ez a kérdés is szerepel. Rögzíteni kell, hogy Magyarországon a közlekedésben minimálisan milyen jog illeti meg az állampolgárokat - hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy az állam biztosítaná a lakóhely és a járásközpont közötti közösségi közlekedés biztosítását naponta háromszor, oda-vissza, átszállás nélkül.

Lázár elismerte, a 6500 kilométer vasúti pályának 50 százalékán a vonatok sebességkorlátozással közlekednek

A vasútépítésről Lázár János elmondta, Magyarországon a 6500 kilométer vasúti pályának 50 százalékán a vonatok sebességkorlátozással közlekednek, egyebek közt ezért nem lehet a menetrendet betartani.

A miniszter beszámolt arról, felhatalmazást kapott, hogy a kormány nevében az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) forduljon 1 milliárd euró hitelkérelemmel. Ezt az összeget Magyarország 1 milliárd euró saját erővel egészítené ki, és felhasználásával mintegy 880 milliárd forintot meghaladó vasúti pályafelújítási, komplex fejlesztési programot kezdene 2025-ben. Ezen felül szeretnének uniós forrásokat igénybe venni, egyebek között a HÉV-járművek felújításához.

A járműbeszerzéssel kapcsolatban Lázár János három opciót említett. Az egyik a magyar kötöttpályás gyártási kapacitás megteremtése, ennek része lenne a spanyol Talgo vasúti járműgyár megvásárlása. Egy másik lehetőség új járművek beszerzése, a harmadik opció pedig használt járművek vásárlása lehetne.

Az akciótervben szerepel, hogy az utaskomfort növelésére piaci tőkét is bevonnának: a befektető felújítaná a pályaudvart, ezért a vasútüzemi területen kívüli részeket használhatná. Ilyen megoldás lehetne például a Déli pályaudvarnál. A kisebb vasútállomásokat a MÁV saját erőből fejlesztené - tette hozzá.

Kérdésre Lázár János elmondta, a Budapestet elkerülő V0-ás vasúti körgyűrű létrehozásába, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros közötti vasúti összeköttetés megteremtésébe kínai tőke bevonása is szóba került, de ez utóbbinál reálisabb megoldásnak tartaná a hatsávos közúti összeköttetés kialakítását.

(Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart a hivatalában Közlekedési infó címmel 2024. augusztus 16-án. MTI/Máthé Zoltán)