Több mint harminc éve, „kisebb-nagyobb buktatókkal” zajlik a felzárkóztató munka a nyugati életszínvonalhoz, egyedül Csehország emelkedik ki a régiónkból, megfontolandó, hogy ők hogyan csinálták, mik ennek az okai és feltételei
- mondta Lázár János, építési és közlekedési miniszter, aki
ezzel lényegében elismerte, hogy a magyar felzárkóztatás elmúlt 33 éve kudarc volt, hiszen sem a versenyképesség, sem pedig a bérek nem tudták még csak megközelíteni sem az uniós átlagot.
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottsága előtt tartott meghallgatásán Lázár János jelezte, ma a magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb kérdése, hogy lesz-e elég munkaerő, illetve van-e elég magyar munkaerő.
„Erre addig nem tudunk világos választ adni, amíg nincsenek olyan bérek, amelyek hazaszívnak 150-200 ezer munkavállalót külföldről.”
Lázár szerint ugyanakkor nem világos, hogy a magyar munkaerőpiac változása, a magasabb fizetések, hoznak-e be, a határ mellett élő magyar állampolgárságú, de Romániában, Szerbiában, vagy Szlovákiában élő magyarokat, lásd Győr-Dunaszerdahely.
A miniszter hangsúlyozta, a beruházásoknál „a magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munka és magyar profit” a cél, és hamarosan a kormány elé kerül a hosszú távú vasútfejlesztési stratégia. Erről már zajlanak a kormányon belül az egyeztetések a 2024-es költségvetésről. Lázár János közölte, az általa irányított minisztérium az elmúlt egy évben szervezeti átalakuláson ment át, amely személyi változásokkal járt.
A tárcához került a közlekedés, mintegy 32 ezer kilométernyi úthálózat van a magyar állam kezében, „így minden képviselő érintett ebben a kérdésben”, ezzel majdnem a legnagyobb minisztériumok közé tartozik a tárca
- tette hozzá.
Az építéseket, állami beruházásokat lebonyolító ügynökségek, amelyeket a 2002 utáni kormányok hoztak létre, megszüntetésre kerültek, majd helyettes államtitkárságként integrálódtak a minisztériumba. Az ott dolgozók körülbelül 30 százaléka nem vállalta a minisztériumi munkát. Négy helyettes államtitkárság van, egy az útépítésekkel, egy a vasútépítéssel, egy magasépítéssel, egy pedig a csatornázással foglalkozik. Lázár János szerint ez milliárdokban mérhető megtakarítást jelent, ugyanakkor elismerte, sok kritikát kapott a törvényhozásban és a fejlesztések világában, hogy ezzel gyengíti az állam végrehajtó képességét.
„Fontosnak tartom, hogy a költségvetési mozgástér átalakulása mellett az állam megvalósítási képessége koncentrált legyen. Szerettem volna az állami beruházások felügyeletét közelebb hozni a minisztériumhoz és a törvényhozáshoz.”
A miniszter szerint az állami beruházások lebonyolítása túl távol került a költségvetést benyújtó kormánytól és az azt elfogadó Országgyűléstől azzal, hogy ügynökségek, lebonyolító cégek hálózata szerveződött.
Ezt szerettem volna karcsúsítani és átláthatóbbá tenni, „konzervatív, feszes, fegyelmezett irányítási rendszer van, ami a források kontrollját érthetőbbé teszi”. A kormányzati munkám általában arról szól, hogy problémákat, nehézségeket kell megoldanom. Nem olyan portfóliót kaptam, ami túlzottan népszerű, számos nehéz döntést kellett meghozni. Nyugodtan ülök a miniszteri székben, erre a tárcára senki nem vágyik
- jelentette ki Lázár János hozzátéve, hogy a következő tíz évben szerinte elérhetjük az uniós fejlettségi szint 85 százalékát.
Lázár János közölte, a „beruházási stop” nem jelentheti a tervezés leállítását és ígéretet tett arra is, hogy az állami beruházások rendjét újraszabják. Várhatóan májusban kezdik tárgyalni a törvényjavaslatot. Ez alapjaiban változtatja meg a beruházások rendjét, a miniszter konfliktusokra számít, vita van Brüsszellel, az önkormányzatokkal, valamint érdeksérelmet is okoz.
A miniszter beszélt a készülő építésügyi törvényről, amely a helyi építési szabályozást, valamint az örökségvédelmet is magába foglalja.
Ebből egy nagy építészeti csomag áll össze, ami harminckét év után új keretet teremt, sok szó esett róla a nyilvánosságban, volt előzetes társadalmi egyeztetés, és lesz is még, de a frakciókat a parlamenti vita kezdete előtt külön tájékoztatom a részletekről. Komplett újraszabályozás vár továbbá az építésügyre és építésgazdaságra. Lesznek ízlésviták, érdekviták, és a külföldi vállalatok is sértve érezhetik majd magukat
- tette hozzá Lázár János.
Lázár János a közlekedést érintő fejezetnél elmondta, 57 ezer ember dolgozik a MÁV-Volán-csoportnál, a legnagyobb magyar munkaadóról van szó, viszont a cégcsoportban az átlagbér nem éri el a 400 ezer forintot, a vasútkapacitás 50 százaléka pedig sebességkorlátozott. Az orosz-ukrán háború egyik következményeként említette, hogy a kereskedelem áttevődött a görög kikötők irányába, innen Magyarországon keresztül halad az áruforgalom, ebből az ország a közúti hálózaton le tudja szedni a hasznát, valamint ezért építik többek között a Budapest–Belgrád vasútvonalat. Hangsúlyozta a keleti–nyugati, valamint az észak–déli áruforgalmi tranzit építését, „ez egy nagy gazdasági lehetőség az országnak”, amihez a déli határátkelőhelyek átépítésére is szükség van.
A közúti közlekedést érintően is a kormány elé kerül egy elképzelés. Az alacsonyabb rendű utakról Lázár János úgy vélte, hogy azok nincsenek jó állapotban, a mostani 85 milliárd forint helyett 120-130 milliárdra lenne szükség a szinten tartó felújításhoz, ha ezt még feljebb tudnák vinni 150-200 milliárdra, akkor érdemi javulás lehetne. Erre egy opció lehet, ha az útdíjbevételből nagyobb szeletet tudna kapni a közút és a karbantartás.
A budapesti fejlesztéseket illető kérdésekről a miniszter úgy fogalmazott, sokszor próbálnak mesterséges ellentéteket szítani.
Én mindig jó alany vagyok erre, mert vidéken élek, a vidék fejlesztését hirdetem. Szoktam is olyan dolgokat mondani, amelyek néhány ember számára fejtörést okoznak. Ha valaki unalmas, az a legelviselhetetlenebb. Ami tíz éven keresztül járt a fővárosnak, azt meg kell adni a vidéknek is
- mondta Lázár János, aki kitért a HÉV-helyzetre is jelezve, hogy az összes vonalat fel kell újítani és új járműveket kell vásárolni.
Tehát azt állítani, hogy a kormány nem akarja Budapestet fejleszteni, nem igaz
- tette hozzá bizottsági meghallgatásán Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter. Fotó: MTI/Vajda János