Az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának növelésével indokolja a kormányzat azt a rövid törvénymódosítási javaslatot, amely a kancelláriaminiszterhez rendeli a jövő energiapolitikáját meghatározó két társaságot, és az eddigiekhez képest igen nagy rugalmasságot ad az állami szerveknek az ingatlanok csereberéjére – írja a Világgazdaság.
A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztésében megjelenő javaslatban számos ponton módosítanának a vagyongazdálkodási törvényen, éppen a fejlesztési tárca kárára. Így például
rendelkeznek arról, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – azaz Lázár János – ne csak a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta, de az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett is gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
A lap kiemeli, hogy utóbbi két társaság a rezsicsökkentés fenntartásának, vagyis az állami energiapolitikának a központi társasága lehet: az ENKSZ fogja össze az állami közműcégeket (noha a Főgáz még az MFB tulajdona), és feladata lesz a lakossági fogyasztók gáz- majd villamosenergia-ellátása. A KAF dolga az „okosmérők” felszerelése lesz: egyelőre az a cél, hogy a közepes üzleti gázfogyasztók óránként 20–100 köbméter közötti mérőkapacitással rendelkező mérőit óránkénti online adatszolgáltatásra tegyék alkalmassá. Ezzel a fogyasztóknak 5-6 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, miközben a rendszer létrehozása is ennyibe kerülhet.
Ingatlanok csereberéje
Egy módosítással azt is lehetővé tennék, hogy az állami cégek ingatlanokat vagy más vagyonelemeket adhassanak át egymás között. Akár úgy is, hogy állami tulajdonú épületeket tegyenek át olyan cégekbe, amelyekben nem az állami vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ilyen állami szervezetek az MFB, a posta és a két energetikai társaság mellett a Nemzeti Földalap, a kórházak és az egészségügyi intézmények.