Pont került a végére annak a fölvetésnek, hogy az Egyesült Államok lehallgatott volna magyar politikusokat. Nem hallgatott le magyarokat, és a kormánynak arról nincs információja, hogy erre utaló irat szivárgott volna ki a Pentagonból.
Leginkább Orbán Viktor kijelentése miatt vélte mindenki valószínűsíthetőnek, hogy titkosszolgálati beavatkozás történt, aki főellenfelének nevezte az Egyesült Államokat egy munkatársaival folytatott megbeszélésen. Az NBCNews adott tájékoztatást arról, hogy mindez a kiszivárgott titkosszolgálati, CIA-dokumentumokból derült ki. Az amerikai portál azt is közölte, hogy a magyar miniszterelnök a február 22-ei kihelyezett fideszes frakcióülésen tette ezt a megjegyzést, s hogy az Orbán Viktorral kapcsolatos megfigyelések esetében a CIA az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére hivatkozik.
A lehallgatási/kiszivárogtatási ügyben a mindenhez is értő hazai szakértők egymásnak adták a kilincset a kormánypárti média stúdióiban, hogy elmagyarázzák, ki kivel van. A Mandinernek például Bendarzsevszkij Anton nyilatkozott, aki még a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában is dolgozott. Véleménye szerint nyomásgyakorlás része az amerikai lehallgatás. Földi László titkosszolgálati szakértő egy videóban mondta el tanácsait, hogyaszongya „a mai világban nem lehet a kommunikáció szempontjából titkokat elhallgatni vagy azokat olyan biztonságba helyezni, hogy ne tudják lehallgatni. (...) Magyarul meg kell válogatni azokat a formákat, módszereket, amelyeken keresztül kommunikálunk, információt adunk egymásnak.” Az Alapjogokért Központnak is van biztonságpolitikai tanácsadója, Horváth József, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy most minden titkosszolgálatnak lépnie kell, hogy ezután hatékonyabban tudja megvédeni saját állami vezetőit, ennek pedig megvannak a technológiái.
„Néha a faék egyszerűségű megoldás számít jó megoldásnak”
- mutatott rá a jó öreg A4-es papírra és az írógépre. Az elemzők sorából nem maradhatott ki a Nézőpont Intézeté sem. Boros Bánk Levente szerint „olyan helyzetben, ahol az USA, ha közvetve is, de háborúban lévő fél, elemi érdeke, hogy ezt megtegye. Mint ahogyan Magyarországnak is elemi érdeke, hogy mindenkit, aki az ország szuverenitására veszélyt jelent, igenis figyeljen meg és hallgasson le.”
Persze, nem csak ilyesmiket kapott a közvélemény rágódni azon, hogy akkor most mi van. Volt olyan szervezet is, amelyik használható információval szolgált. Az Átlátszó másokkal ellentétben elemezte a kiszivárgott anyagokat, és arra jutott, hogy az iratokban nem is utal semmi a közvetlen megfigyelésre, a miniszterelnök esetleges megfigyelését is beleértve. Mint a lap írja, a kiszivárgott dokumentumcsomagban szerepel egy irat, amelyben Magyarországról a következő olvasható: „Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 22-én a budapesti amerikai nagykövetség szerint egy politikai stratégiai gyűlésen az Egyesült Államokat jelölte meg, mint pártja három fő ellenfelének egyikét. Komment: az, hogy Orbán az Egyesült Államokat három fő ellenfele egyikének nevezi, az Amerika-ellenes retorika eszkalációját jelenti.” A kísérőszöveg szerint az információt a budapesti nagykövetség adta a CIA-nak. Az elég valószínűtlen, hogy a nagykövetség saját hatáskörben végezne lehallgatást, majd az információkat átadja a kémszervezetnek – fordítva inkább elképzelhető lenne a történet – írja az Átlátszó. Viszont nyilvánvalóan az amerikai követség is foglalkozik a magyar sajtó figyelésével, és a legvalószínűbb, hogy így jutott hozzá ehhez az „értesüléshez”.
Ezek szerint a Magyar Nemzet lehetett a CIA forrása, amelyben február 22-én jelent meg egy riport a balatonfüredi Fidesz-KDNP frakcióülésről.
A kormánylap így fogalmazott az Orbán Viktor által elmondottakról: „A politikai szezon indítása természetesen nem maradhatott el anélkül, hogy a pártelnök ne nevezte volna meg a Fidesz–KDNP ellenfeleit. Az elmondottak alapján három csoportot nevezett meg: a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat, amelyek a Biden-adminisztrációból, a háborúpárti brüsszeli bürokratákból és háborúpárti politikusokból állnak.” Az amerikai jelentésbe tehát valószínűleg innen, és nem titkos lehallgatás miatt került be ez az idézet, amit az Átlátszó szerint az is erősít, hogy a dokumentum fotóján látható, a jelentést forráshivatkozással is ellátták (2-es számjegy a felső indexben) – a lábjegyzet itt akár a Magyar Nemzet online cikkére is hivatkozhatott.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond 2020. október 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd)