Teljes a zűrzavar: noha most agyonhallgatja a közmédia, 2019-ben még cikket írt a hirado.hu a Pegasus kémszoftverről

Teljes a zűrzavar: noha most agyonhallgatja a közmédia, 2019-ben még cikket írt a hirado.hu a Pegasus kémszoftverről

Jól látszik, mennyire felkészületlenül érte a máskor oly' egységes narratívát közvetítő állami propagandagépezetet a néhány napja kirobbant lehallgatási botrány, vagyis a Pegasus-ügy. Aki követte eddig a kormányzati megszólalásokat, tapasztalhatta, nincsenek értelmes mondatok arra vonatkozóan, mi is történt, vásároltak-e Orbánék az izraeli cég szoftveréből, illetve hogy bevetették-e Magyarországon a kémfegyvert ellenzéki újságírók és médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek ellen. Egyelőre mindössze tagadásra, homályos sejtetésekre, a már jól bejáratott toposz, "Soros György hálózatának" felemlegetésére, valamint a botrány bagatellizálására tett hiábavaló kísérletekre telt a kormány kommunikációjáért felelős csapattól.

Az MTI gyakorlatilag nem számol be az ügyről, az idén 117,7 milliárd forintnyi adófizetői pénzzel kitömött közmédia is úgy kerüli a témát, mint ördög a szentelt vizet. Ennek fényében különösen érdekes egy évekkel ezelőtti cikk: a Média1 szúrta ki, hogy két éve még "valamiért nem voltak ilyen finnyásak" és simán foglalkoztak a Pegasus kémszoftverrel.

Történt ugyanis, hogy 2019-ben, az ügy kirobbanása előtt – de már azután, hogy a Direkt36 cikke szerint újságírók, gazdasági szereplők kerültek a kémprogram célkeresztjébe – a Hirado.hu egy egészen informatív cikkben mutatta be a Pegasus kémprogramot.

Nem tudjuk, meddig lesz még elérhető az ominózus írás, úgyhogy képernyőfotóztunk egyet, vagyis kettőt:

A 2019-es cikk Joaquín Guzmán (a köpcös) mexikói drogbáró lebukásáról szólt, amelyben az írás szerint komoly szerepe lehetett egy izraeli cég, az NSO kémprogramjának, a Pegasusnak.

A közmédia hivatalos oldalának akkori írásában ilyen bekezdés szerepelt:

"A tárgyalás idejére időzítve, talán nem véletlenül, jelent meg több interjú az izraeli NSO Group Technologies nevű szoftvergyártó vezetőivel a helyi sajtóban – írta a Foreign Policy. A cég a Pegazus nevű kémprogram kifejlesztésével vált ismerté. Ennek segítségével távolról követni lehet a meghekkelt telefonokon zajló beszélgetéseket, kapcsolati adatokat, szöveges üzeneteket és e-maileket, valamint a készülék tulajdonosának hollétét is képesek naprakészen számon tartani. A cég állítása szerint a mexikói drogbáró elfogásában elévülhetetlen szerepet játszott a Pegazus program is. A mostani tárgyalásokon még nem került elő olyan bizonyíték, amely ezt támasztaná alá".

Két éve még nem fukarkodtak a jelzőkkel, mint a cikkben fogalmaztak:

"Az izraeli veteránok által alapított programot számos alkalommal használtak latorállamok ellenzékiek megfigyelésére".

A Pegasus névre keresztelt kémszoftverről egyébként 2016-ban a szifon.com oldalon azt írták, hogy az először "jailbreakeli" az iPhone-t, majd a megszerzett root hozzáféréssel olyan kódot telepít, amivel a készülék mikrofonját és kameráját távolról bekapcsolhatják és felvételeket készíthetnek. A szoftver arra is képes, hogy képernyőképeket készítsen, lehallgassa a telefonhívásokat, SMS-eket és emaileket, alkalmas továbbá üzenetküldő és VoIP-alkalmazások (például iMessage, Facebook, Telegram és Viber) forgalmának megfigyelésére, valamint személyes adatok, jelszavak és a naptárban tárolt események kicsempészésére is.

Mi az a Pegasus-ügy? A lehallgatási botrányról röviden

Mint megírtuk, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A több mint 300 magyarországi célpont között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek (például Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa), illetve szűkebb környezetük is.

Időközben kiderült, hogy a lehetséges megfigyeltek listáján az oknyomozó újságírók és politikusok mellett az Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, Bánáti János és Gödöllő ellenzéki polgármestere, Gémesi György is szerepel.

Mint arról beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel cikkében arról írt, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célú megfigyelésre nem vonatkoznak pontos szabályok, az érintettek pedig ezáltal nincs hatékony jogorvoslati lehetőségük.