TASZ: a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen

megfigyelés
pixabay.com

Az Orbán-kormány elmúlt bő tíz évének talán legsúlyosabb megfigyelési botránya, az egyre csak duzzadó Pegasus-üggyel kapcsolatban közölt terjedelmes cikket Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a 444-en. 

'Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára" - szögezte le írásában Szabó, akit a megfigyelési botrány kirobbanása óta az újságírók jellemzően azzal a kérdéssel keresik meg, hogy "pontosan milyen szabályok szerint van lehetőségük Magyarországon a nemzetbiztonsági szerveknek lehallgatni valakit, illetve titokban hozzáférni a telefonján tárolt adatokhoz?"

A TASZ szakmai igazgatója szerint

"Magyarországon épp az a legnagyobb baj a nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel, hogy nem vonatkoznak rá pontos szabályok".

Mint emlékeztetett, néhány éve a belügyminiszter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy 

"Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.Pintér Sándor igazat mondott, valóban olyanok a törvényeink, hogy azok alapján bárki törvényesen lehallgatható. Ettől azonban még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű".

Úgy véli,

"a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen".

Szabó szerint a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés magyar szabályaival legalább három nagyon komoly probléma van:

  • az egyik, hogy a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak,
  • másodszor, a feltételek fennállását egy olyan személy állapítja meg (a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi), akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés,
  • végül pedig Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

Azt írja,

"Magyarországon nemzetbiztonsági céllal a szolgálatok akkor végezhetnek titkos információszerzést, ha a feladataik ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg. A titkos megfigyelés tartalmi feltételei mindössze ennyiek".

Kifejtette, "a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait nagyon tágan határozza meg a törvény, amely nem tartalmaz további tartalmi korlátot. Nincsenek olyan szabályok, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy a megfigyelés megtörténte vagy elmaradása járna-e nagyobb veszéllyel, ahogy olyanok sem, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni".

Hozzátette ugyanakkor, hogy

"még ha lennének is ilyen szabályok, azokat a magyar törvény szerint egy olyan személynek – az igazságügyi miniszternek – kellene alkalmaznia, akitől nem várható el, hogy ezt független, külső döntéshozóként tegye".

Szabó Máté Dániel cikkében arról is írt, hogy ráadásul "Magyarországon arra sincs megfelelő eljárás, hogy ha a megfigyelés véget ért – akár elérte az eredményét, akár kiderült, hogy felesleges volt –, az érintett polgárokat megfelelően tájékoztassák arról, hogy őket megfigyelték, és milyen adatokat gyűjtöttek róluk. Így jogorvoslattal sem tudnak élni a megfigyelés miatt".

Szerinte

a vasárnap nyilvánosságra került esetek mindenképpen felvetik a magyar állam felelősségének kérdését.

"Ha a megfigyelések a magyar állam szerveinek megbízása alapján történtek, akkor vizsgálandó, hogy a titkos megfigyelés eszközét visszaélésszerűen alkalmazták-e, egy olyan jogszabályi környezetben, amely nem különösebben szorítja jogállami korlátok közé ezt a tevékenységet. Ha viszont nem az állami szervek állnak a megfigyelés mögött, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a magyar állam miért nem védi meg a polgárait attól, hogy jogellenesen megfigyeljék őket" - magyarázta.

Mi az a Pegasus-ügy? Az Orbán-kormány lehallgatási botrányáról röviden

Mint megírtuk, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. 

Az Orbán-kormány lehallgatási botrányától hangos a nemzetközi sajtó

Ahogy korábban írtunk róla, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve szűkebb környezetük is. A kutatás során olyan közvetett bizonyítékot is találtak, amelyek arra utalnak, a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.

A több mint 300 magyarországi célpont között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek (például Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa), illetve szűkebb környezetük is.

Időközben kiderült, hogy a lehetséges megfigyeltek listáján az oknyomozó újságírók és politikusok mellett az Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, Bánáti János és Gödöllő ellenzéki polgármestere, Gémesi György is szerepel.

Bánáti János és Gémesi György is a Pegasus célpontja lett

Nem beszéltem védői titkot telefonban, és az ügyfeleimet is kértem, hogy ne beszéljenek telefonon. Bár őszintén azért, mert azt hittem, az övéket figyelik meg, nem az enyémet - mondta Bánáti János miután kiderült, hogy az Ügyvédi Kamara elnökének a telefonszáma is szerepelt azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői - vélhetően valamilyen magyar állami szerv - kiválasztottak megfigyelési célpontként.