„Ha gumiderekam volna, meglehet, az én városom is több állami forráshoz jutna, de nem áldozom fel az elveimet, a lelkiismeretemet az éppen aktuális kormánypárt oltárán”
– ezt üzeni Lengyel Róbert azon független kollégáinak, akik a sajtóhírek szerint „hűségesküt¨ fogadtak a fideszes képviselőjelöltnek Veszprém megye 1-es választókerületében. A veszprémi megyei közgyűlés egyik „pénzosztója¨, Ovádi Péter maga osztotta meg a Facebook-oldalán: a körzet 25 településéből 22 az ő jelöltségét támogatja. Az aláíró polgármesterek nagy többsége független.
Hiába trükköznek a veszprémi fideszesek, felmerül a büntetőjogi felelősség
Az Alfahír is beszámolt arról, hogy 22 választókerületi település vezetőjével írattak alá egy támogató nyilatkozatot a Veszprém megyei 1. választókerület fideszes képviselő-jelölte, Ovádi Péter mellett. A "legszebb" '50-es éveket idéző nyilatkozatot huszonkét településvezetővel írattak alá. A dokumentum amolyan iránymutatás a pórnép felé, hogy kire kell szavazni április 8-án, és ki másra kéne, mint Ovádi Péterre, a térség szószékről prédikáló fideszes országgyűlési képviselő-jelöltjére.
„Vagy dicsőíted a rendszert, vagy nem kapsz pénzt? Ide jutottunk?
– kérdi Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) elnöke. – Számomra a demokrácia mást jelent. Kompromisszumokat muszáj kötni a település érdekében, de ez nem jelenthet szolgalelkűséget; úgy tűnik azonban, akadnak szép számmal, akik nem így gondolkodnak. Olyan független polgármesterek, akik a településükön élők bizalmából ülhetnek a székükben. Vajon ugyanezek a kollégáim, ha kormányváltás történne, az újaknak is minden lelkiismeret-furdalás nélkül 'hűségesküt' fogadnának?”
Lengyel Róbert a demokrácia hanyatlásának egyik jeleként értékeli az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban kiszivárgott tervezetet is. A Szabad Pécs írta meg bennfentes forrásokra hivatkozva, hogy a kistelepüléseken 2019-ben (természetesen ha a Fidesz „nagyot nyerne” április 8-án) már nem lenne polgármester-választás (kivéve a megyei jogú városokat), elöljárók váltanák fel a településvezetőket, s a 2-5 ezer fő alatti településeken helyi képviselőket se választanának.
2019-től már nem választhatnának képviselő-testületet az 5000 fő alatti települések
Ahogyan arról hétfőn beszámoltunk, a sajtóba kiszivárgott információk szerint a Fidesz azt tervezi, hogy még idén átírja a választási törvény helyhatósági választásokra vonatkozó részét, aminek értelmében csak egyetlen elöljáró megválasztására lenne lehetősége az 5000 fős lakosságot meg nem haladó településeknek.A Jobbik képviselője, Hegedűs Lorántné szerint a Fidesz egyik régi álma válna valóra ezzel a tervvel, ami valójában nem csak a választási rendszer reformját jelentené, hanem a magyar önkormányzatiság, az ezeréves településhálózat felszámolását is.
„A napokban ciklusértékelőt tartott térségünk országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály, ezen magam is ott voltam, s kérdésként hangzott el, hogy igazak-e a hírek az önkormányzatok tervezett leépítéséről – így a siófoki polgármester. – Nos, a képviselő úr azt válaszolta: nincs alapja, nem látott semmiféle ilyen tervezetet. Ez akár megnyugtató is lehetne, ha nem volnának rossz tapasztalataink, és nem lenne ott például az önkormányzatok pénzügyeire totális állami rálátást nyújtó, kötelező ASP-rendszer. Amikor két éve kiszivárgott az erről szóló, titkosnak szánt háttértanulmány, a kormányzat részéről senki sem „vállalta föl¨. Abban állt az is: „helyi hivatalok megszüntetése, önkormányzati testületek, polgármesterek önállóságának csorbítása, az önkormányzatok szoros kormányzati kontroll alatt tartása”, ez vár az önkormányzatokra 2020-ig”…
Lengyel szerint a demokrácia egyik alappillére az önkormányzatiság, ha ezt „bedöntik”, visszajutunk a szocializmushoz, a tanácsi rendszerhez, az elöljáró-kijárók, vb-titkárok világához.
„És ha ez bekövetkezik, kezdhetjük elölről a rendszerváltást
– véli a siófoki
városvezető. –
Szomorú, hogy miközben ez fenyeget, sokaknak még mindig mintha hályog ülne a szemén ebben az országban, mintha dugó volna a fülében. Ha a Fidesz újra tarol, akkor már késő lesz rádöbbenni, hogy mégis csak meg kellett volna hallani a nép hangját, a kormányváltást akarókét, és talán mégis csak megérte volna egy tömbbe terelni őket”.
Lengyel Róbert a siófoki központú somogyi 4-es választókerületen példálózott. Magyar György ügyvéd a napokban jelentette be: indulna a demokratikus ellenzék jelöltjeként. A Jobbik ugyanott Potocskáné Kőrösi Anita siófoki alpolgármestert indítja. „Kire szavazzon, aki kormányváltást akar? – tette fel a kérdést az MPK-elnök. – A hasonló körzetekben, ahol erős baloldali és erős jobbikos jelölt is indul, nem működik, hogy a kormányváltást óhajtó szavazó majd a helyben erősebb ellenzéki jelöltet választja ki. A pártoknak segíteni kéne ebben a választókat, mert valós veszély: két erős ellenzéki jelölt egymástól visz el voksokat, a fideszes pedig nevető harmadikként befut… Én azért az utolsó pillanatig bízom abban, hogy a hataloméhség nem győzi le a józan észt...”
Schmidt Jenő nem tartja elképzelhetőnek
Nem tartja elképzelhetőnek az önkormányzati rendszer teljes „lebutítását” Schmidt Jenő. A Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke kérdésünkre azt felelte: változásokra szükség van, de nem ekkora horderejűekre. „A közös önkormányzati hivatalok feladatait, finanszírozását, létszámát például biztosan egységesíteni kell, mert most összevissza hivatali struktúrák léteznek – így a TÖOSZ-elnök. – Újra át kell gondolni, melyek lesznek véglegesen önkormányzati feladatok és melyek nem; gondolok például az orvosi ügyeletre, a szociális ellátásra, vagy a közműszektorra (ivóvíz, szennyvíz, hulladék, stb.). De az újragondolásnak az alapja csak az élethez, a mindennapokhoz való minél jobb igazodás lehet”.