December 13-án számoltunk be arról, hogy a Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta szétesett és különböző milíciák által uralt Líbiában a katonailag legerősebbnek mondható hadúr, Halifa Haftár offenzívát indít Tripoli és a nemzetközileg elismert kormány ellen:
Offenzíva indul Tripoli elfoglalására
Halifa Haftár tábornok és csapatai terveik szerint döntő offenzívát indítanak Tripoli elfoglalására, a hadúr a szétszakadt ország keleti részét irányítja. Haftár úgy fogalmazott, hogy ütött a nulladik óra. Távoznak a diplomaták Az offenzíva hírére a nyugati országok diplomatái elkezdtek csomagolni és a nyugatabbra található Dzsanzúrba utaznak, onnan hajókkal hagyják el Líbiát - legalábbis az al-Arabíja információi szerint, külképviseleti megerősítés nem történt.
December 22-én írtuk, hogy Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök öt országhoz fordult katonai segítségért a város védelme érdekében:
Tripoli katonai segítséget kér, török csapatok Líbiában?
A nemzetközileg elismert líbiai egységkormány öt országhoz fordult pénteken katonai segítségért, hogy kivédhesse az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok offenzíváját a főváros, Tripoli ellen - közölte a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök hivatala. Haftár támadásáról itt írtunk: Halifa Haftár tábornok és csapatai terveik szerint döntő offenzívát indítanak Tripoli elfoglalására, a hadúr a szétszakadt ország keleti részét irányítja.
A kormányfő által "baráti államoknak" nevezett ötök az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Algéria és Törökország. Haftár sincs teljesen egyedül, mielőtt az ENSZ elismerte a Tripoliban székelő kormányt, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Szudán, Jordánia és Franciaország is a tábornok mellett állt. Azóta viszont hivatalosan csak Egyiptom és az Emírségek tart ki mellette, de a franciáknak korábban még magyarázkodni is kellett néhány Javelin páncéltörő miatt:
Francia rakétákat találtak a fővárost ostrom alá vonó líbiai tábornoknál
Amerikai gyártású, de a francia hadseregtől származó Javelin páncéltörő rakétákat találtak Halifa Haftár tábornok seregének egyik bázisán. Haftár jelenleg is ostrom alatt tartja Tripolit, hogy megdöntse az ENSZ által elismert Fájez esz-Szarrádzs kormányát. A franciák azt mondják, hogy nem adtak el fegyvereket egyik líbiai csoportnak sem, ráadásul a védelmi minisztérium szerint a bemutatott rakéták használhatatlanok, mert le vannak szerelve.
Recep Tayyip Erdoğan már korábban kilátásba helyezte, hogy kérés esetén segítséget nyújt Tripolinak, ehhez viszont kellett egy a török parlament által elfogadott törvény. Ankara egyébként korábban - az ENSZ fegyverembargója ellenére - juttatott hadi támogatást Szarrádzséknak.
A török képviselők csütörtökön elfogadták a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy katonákat küldjön Líbiába. A felhatalmazás egy évre szól, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) mellett a szövetségesük, a nacionalista Nemzeti Mozgalom szavazataival ment át az engedély.
Az egyelőre kérdés, hogy pontosan mi következik ezután. A novemberben aláírt líbiai-török biztonsági- és katonai együttműködés alapján Erdoğanék kiképzőszemélyzetet küldhetnek az országba, de, tekintve, hogy Haftár csapatai a hírek szerint 10 kilométerre vannak a fővárostól, Tripoli vélhetően többre számít.
A líbiai polgárháborús helyzettel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen:
Egy ország, két kormány, polgárháború, olaj és menekültek
Moammer Kadhafi 2011-es eltávolítása nem hozott demokratikus átmenetet Líbiában, az országban polgárháború dúl a Fájez esz-Szarrádzs vezette egységkormány és Halifa Haftár tábornok között, aki a Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka. A főváros ostrom alatt áll, a nemzetközi szereplők álláspontja nem egyértelmű, erős törzsi megosztottságot is láthatunk, miközben a világ egyik legnagyobb olajkincsén ül az ország.
Törökország Szíriában is jelen van, ebben a cikkben a kurdok elleni offenzíva kapcsán írtunk arról, hogy mennyire nem helytálló a jó és gonosz harcára redukálni a kérdést:
Nem csak Trump és Erdoğan tehet róla: a kurdok hibáztak, Európa tétlen maradt
Szinte egységessé vált a kurdok melletti kiállás és Donald Trump, valamint Recep Tayyip Erdoğan elítélése a török-kurd háború kitörése után, pedig mindkettejük lépése várható volt, de sem a kurdok, sem Európa nem készültek B-tervvel. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.