Nem csak Trump és Erdoğan tehet róla: a kurdok hibáztak, Európa tétlen maradt

Syria

Szinte egységessé vált a kurdok melletti kiállás és Donald Trump, valamint Recep Tayyip Erdoğan elítélése a török-kurd háború kitörése után, pedig mindkettejük lépése várható volt, de sem a kurdok, sem Európa nem készültek B-tervvel. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.

Recep Tayyip Erdoğan a háború megindítását például azzal indokolta, hogy a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) szoros kapcsolatot ápol az Európai Unió, az Egyesült Államok, valamint Ankara által is terrorszervezetként nyilvántartott, Törökországban tevékenykedő Kurdisztáni Munkáspárttal. Létezik ez a kapcsolat?

A szakértők azt nem vitatják, hogy lenne kapcsolat a két szervezet között, de ennek a pontos mélységét nehéz megítélni. Ideológiai, politikai és katonai szálak is összekötik a PKK-t és a YPG-t. Ez egyébként nem újdonság, a szíriai polgárháború előtt is komoly befolyása volt a PKK-nak Szíria északi részén, bár a törökök által határra húzott fal megnehezíti az együttműködést. Északkelet-Szíriában viszont Rozsava hagyja, hogy a PKK működjön, erőforrásmegosztás is lehet a szervezetek között, de amióta az amerikaiak támogatják a szíriai kurdokat, igyekeznek kevésbé látványosan csinálni. Az ideológiai közelséget jelzi Abdullah Öcalan személye, aki a PKK egyik alapítója, amikor Északkelet-Szíriában jártunk, szinte minden utcasarkon az ő fényképét láttuk.

Sokan arra keresik a választ, hogy Washington miért vonul ki Szíriából? Talán fordítva érdemesebb feltenni a kérdést: miért maradna Szíriában az Egyesült Államok?

Valószínűleg Trump is ezt a kérdést tette fel, nehéz rá válaszolni. Zajlik a vita arról, hogy jó döntést hozott-e, a többség azt mondja, hogy nem, ezzel valamennyire egyet is értek. Lehetett volna maradni az Iszlám Állam miatt, hídfőt tarthatnának fenn az iráni befolyással szemben, harmadrészt, ami igazából soha nem volt fontos, de elméleti opció, hogy a nyugatnak érdeke az úgynevezett rozsavai modell túlélése.

Európa a nyilatkozatokon és a fegyverkereskedelem befagyasztásán, esetleg gazdasági szankciókon kívül, tud-e, akar-e bármit tenni?

Ha akartunk volna valamit tenni, akkor már tettünk volna. Eddig is tudtuk, hogy az ISIS-harcosokkal problémák vannak, ez legalább tízezer főt jelent, de eddig sem tettünk semmit ebben az ügyben. A kurdok tíz hónapja kérték, ha távoznak, akkor pótoljuk az amerikai katonákat, de ez sem történt meg. Az európai reakciók nagy része csak retorikai szintű, a szankciók már keményebbek lehetnek, de nem hiszem, hogy ezzel sikerül megállítani a törököket.

Az Azonnalira írt cikkedben a kurd vezetők rossz döntéseire is felhívod a figyelmet, hol hibáztak?

Ezt a tíz hónapot, amióta tudni lehet, hogy Trump ki akar vonulni, nem használták ki. Elkényelmesedtek, nem volt B-terv. Szeptember elején jártunk Rozsavában, kérdeztük, hogy nem félnek-e a török támadástól? Azt mondták, hogy nem, mert itt vannak az amerikaiak. De mi lesz, ha kivonulnak? – Meggyőzzük őket, hogy maradjanak. A kurdok nem adtak stratégiai választ erre a helyzetre, tapogatózások ugyan voltak Európa és Aszad irányába, de ezek nem hoztak eredményt. Arra alapozni a túlélést, hogy Trump meggondolja magát, hiba volt. A másik hiba, hogy amerikai tisztviselők jelezték a kurdoknak, hogy ennek a védőernyőnek vége lesz, tehát vegyék napirendre a PKK-val való kapcsolatok kérdését a törökök miatt, de nem tettek így.

A kurdok egyezséget kötöttek a rezsimmel, a szír haderő bevonult például Rakkába, ennek milyen következményei lehetnek?

Vagy megállítja a török offenzívát vagy konfliktust szül a két fél között. Erdoğant nem érdekli, hogy ott vannak a szírek, csak számolják fel a YPG-t. Ha viszont ezt nem teszik meg, akkor lehetnek török-szír összecsapások is. Az amerikaiak azt mondták, hogy ez az egész kurd-kérdés legyen másnak a dolga, így most a szíriai rezsim és az oroszok kezébe került az ügy. Aszad korábban kijelentette, addig nem áll meg, amíg nem foglalja vissza az ország teljes területét. Ezzel a bevonulással jelentős lépést tett ebbe az irányba, ők ezeket a városokat már nem fogják elengedni. Ez az egyezség ilyen szempontból a Rozsava-projekt végét is jelentheti.

Az Iszlám Állam visszaerősödése valós veszély?

Ez már nem csak veszély, konkrétan ez történik. Ha nem is készült rá a szervezet, de készenlétben állt sok harcos. Sikerült megszökniük menekülttáborokból, merényleteket is hajtottak végre, meglátjuk, hogy milyen volumenű lesz a tevékenységük.

Oroszország benyomulhat a vákuumba, amit Washington üresen hagyott?

Szerintem inkább a szíriai-orosz pozíció közösen fogja betölteni ezt a vákuumot, nem egyedül Oroszország. Láthatjuk, hogy Aszadék vonultak be most is, az oroszok csak légitámogatást nyújtanak. Ráadásul köztük sem felhőtlen a kapcsolat, felszínre kerülhetnek problémák. Az egyenletbe – főleg amerikai szempontból – még az hozhat komoly változót, ha Irán is megjelenik.

Az amerikaiak ötnapos tűzszünetben egyeztek meg Erdoğannal, hogy a kurd csapatokat visszavonhassák a határ környékéről. Ezzel a törökök gyakorlatilag elérik azt a célt, amit a 32 kilométeres zóna kiürítése jelentett. Véget ér a háború?

Mivel ez a harmadik fordulat az ügyben két hét alatt, ezért nem mernék jósolni. Megállapodás már korábban is létrejött Washington és Ankara között a területtel kapcsolatban, akkor az nem vezetett semmi kézzelfogható eredményhez, csak a probléma elodázására volt elég. A kurd erők helyzete továbbra is nagyon törékeny, most már a damaszkuszi kormánytól is nagy mértékben függnek, amelyik bármikor dönthet úgy, hogy kihasználja az eseményeket, és visszafoglalja a területet, vagy annak egy részét.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
sss
2019. november 18. | 20:15
Egy film, amelynek a története fikció, de az általa vázolt jelenség nagyon is valóságos. Nekünk magyaroknak kiváltképp.
1
Egy film, amelynek a története fikció, de az általa vázolt jelenség nagyon is valóságos. Nekünk magyaroknak kiváltképp.