Rogán Antal egy Fidesz-közeli fiatalok számára rendezett fesztiválon – sok más mellett – tavaly óta ismét beszélt róla, hogy ősztől bevezetik a digitális állampolgárságot, ami azt jelentené, hogy az illető magyar állampolgár összes iratát és személyes adatát feltöltenék és a hatóságok számára hozzáférhetővé tennék egy állami fenntartású digitális alkalmazásban.
A fideszes propagandaminiszter viszont hangsúlyozta, hogy egyelőre még nem lenne kötelező minden állampolgár számára az átállás. Ezzel kapcsolatosan kérdeztük a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, alelnökét. Lukács László György szerint a magyarokra nézve komoly veszélyeket rejtenek az Orbán-kormány ez ügyben kifejtett tervei. Interjú.
Alfahír: Mit gondol, miért volt fontos az Orbán-kormánynak és Rogán Antalnak, hogy elindítsák a digitális állampolgárságra való átállást?
Lukács: A kormányt figyelmen kívül hagyva, azokat az állampolgárokat, akik nem kívánnak egyre több területen digitális létformát felvenni, azért fontos a digitális állampolgárság, mert Rogánnnak ebből van pénze.
Mint közismert „feltaláló” az államnál bevezetett digitaláizációval, elektronikus hitelesítéssel ő és a haverjai is közvetlenül jól járnak.
Mik lehetne ennek az esetleges előnyei az állampolgárok számára?
Ez az átállás ebben a formában egyedül csak Rogán Antal pénztárcájának és a vele szövetkező üzleti köröknek lesz előnyös, az állampolgároknak ebből bosszúság és újabb fejtörések fognak származni.
Ön szerint mik lehetnek ennek a kockázatai, mik az a digitalizációban rejlő legnagyobb veszélyek?
Az, hogy azok a szolgáltatások, amelyek közel voltak a lakosság tömegeihez, teljesen eltűnhetnek a közelükből. Hamarosan személyesen már alig lehet ügyet intézni, mindent hosszú levelezéssel, vagy virtuális ügykezelőkkel egyezkedve lehet majd valószínűleg sehogy sem megoldani. Amikor pedig végső soron személyes ügyintézésre kerül sor – hiszen végső soron problémák így oldhatók fel –, mindezt valószínűleg sok száz kilométerre a lakóhelyüktől intézhetik majd az emberek.
Arról pedig szintén szót kell ejteni, hogy
jó helyen vannak-e a magyar emberek adatai iratai és minden, amit tudni lehet róluk egy olyan „állam” kezében, amelynek szervereiről ki-bejárnak az orosz titkosszolgálatok, amelynek iskolai informatikai rendszereit rendszeresen törik fel középiskolás fiatalok, vagy ahol a kínai kommunista állammal az emberek megfigyelésére szerződnek.
Szerintem egyáltalán nem.
Mit gondol, mi lehet a digitális állampolgárság haszna egy normálisan működő államban, és milyen célokra akarja felhasználni a kormány?
Én nem tartom normálisnak a széles körű digitalizációt az állampolgárok személyes adataival, vagy irataival, vagy önrendelkezési lehetőségeivel kapcsolatban, így azt sem más államban, de különösen a fideszes autoriter államban nem tudom támogatni.
Nem akarunk kínai típusú digitális államot, meg digitális állampolgárságot, ahol kreditrendszer alapján osztályozzák az embereket és aszerint kapnak vagy vesznek el tőlük jogokat.
Mi lenne a Jobbik, illetve az Ön által javasolt alternatív megoldás a kormánypárti elképzelés helyett?
Az, hogy sokkal szélesebb körben intézhessék továbbra is személyesen ügyeiket az állammal kapcsolatban az emberek. Így is sok település van, ahol egyre nehezebb a személyes ügyintézés, pedig nagy szükség van rá. Nem a személyes szolgáltatások szűkítése, hanem azok szélesítése a feladat.
Nem lehet hagyni, hogy az állami ügyintézés is a Mészáros Lőrinc által átvett majd bezárt takarékszövetkezeti fiókok vagy a postafiókok sorsára jusson csak azért, mert ezzel akar valaki spórolni.
Meddig húzható el, hogy az okmányokat és személyes adatokat alapvetően digitális formában kezelje az állam?
Digitálisan kezelhetők az adatok, de digitális ügyintézésre, kizárólagos digitális kapcsolattartásra viszont senki sem kényszeríthető.
(Címlapkép: Rogán Antal. Béli Balázs/Alfahír)